A pókok hálója jóval több egy csapdánál vagy otthonnál, sok faj esetében a struktúra a pók érzékeinek kiterjesztésére szolgál. A háló rezgéseit figyelve az állatok pontosabb képet kaphatnak környezetükről: egyes frekvenciák azt jelzik, hogy sikerült elkapni a zsákmányt, míg mások egy közelgő fajtárs, vagy éppen ragadozók jelenlétére figyelmeztetnek. És mivel a háló anyagát a pókok saját testükben termelik meg, építés közben a selyem tulajdonságainak módosítása, illetve a szálak feszességének állítása által maguk döntik el, hogy hol milyen rezgésekre legyen legérzékenyebb a szerkezet.
A vizsgálatok alapján azonban a háló „hangolása” nem merül ki abban, hogy a pókok ügyesen rakják össze a struktúrát. Az az által továbbított rezgéseket is képesek finomhangolni, egyszerűen olyan módon, hogy megváltoztatják saját testtartásukat. Ahogy Natasha Mhatre, a Nyugat-Ontarioi Egyetem kutatója nemrégiben igazolta, a hírhedt fekete özvegy ilyen módon rá tud fókuszálni bizonyos típusú rezgésekre, hasonlóan ahhoz, mint amikor hunyorgunk, hogy elcsípjünk valamilyen vizuális részletet.
Mhatre kutatása kezdetén arra koncentrált, hogyan terjednek a rezgések a hálóban, rövidesen azonban rájött, hogy az talán még érdekesebb probléma, hogy hogyan terjednek a rezgések a pókok testén keresztül. A kutató ezt követően úgy kezdte vizsgálni a pókokat, hogy apró mágneseket helyezett el a hálókban, amelyeket aztán egy közeli elektromágnessel manipulált. Közben pedig egy lézeres műszerrel figyelte, hogy a pókok testének különböző részei hogyan reagálnak a mesterségesen keltett rezgésekre.
A fekete özvegyek és számos más pókfaj esetében a teljes test érzékszervként funkcionál. Az állatok külső váza apró hasadékokkal van tele, amelyek az átvonuló rezgések hatására megnyílnak majd összezáródnak. Ezeket a mozgásokat a nyílásokban ülő érzősejtek regisztrálják, és továbbítják az idegrendszer központja felé.
A szakértők évtizedek óta vizsgálják ezeket a nyílásokat, eddig többnyire azonban izoláltan tették ezt. Így az például kiderült, hogy a hasadékok frekvenciák széles tartományára érzékenyek, de az nem, hogy a pókok pontosan melyek érzékelésére használják ezeket. Mhatre azonban most igazolta, hogy az állatok különböző ízületeikben eltérő frekvenciákra tudják hangolni a nyílásokat: úgy tartják lábaikat, hogy az ízületekben nagy számban jelen lévő hasadékok alaphelyzete és nyílási maximuma különböző legyen, így ezek eltérő típusú rezgésekre lesznek érzékenyek.
Ha a pók változtat testtartásán, azzal az ízületeket is áthangolja, a láb behajlításával például a magasabb frekvenciákra válik érzékenyebbé a testtáj. Erre Mhatre szerint akkor lehet szükség, ha az állat az apró rovarokra, potenciális zsákmányaira akar koncentrálni, és figyelmen kívül kívánja hagyni a háló szél okozta mozgásait. Valószínűleg ezért gubbaszthatnak felhúzott lábakkal a fekete özvegyek, ha éhesek vagy ha a hálót sok külső behatás éri, mondja a szakértő.
