A Tombaugh-régió már akkor híressé vált, amikor a New Horizons még csak közeledett a Plutóhoz, az égitest legnagyobb kiterjedésű felszíni formája kapcsán pedig azóta számtalan érdekességet tártak fel a kutatók. A most publikált vizsgálat tanúsága szerint a törpebolygó ritka légkörének javát adó nitrogéngáz a nappali órákban párolog a Tombaugh-régióból, majd éjjelente részben újra lecsapódik és megfagy.

Ez a körforgás nitrogénszeleket vezérel a légkörben, amelyek ráadásul szokatlan módon a Pluto tengelyforgásával ellentétes irányba fújnak. A felszínhez közel áramló légrétegek ráadásul hőt, jégszemcséket és sötétebb részecskéket is magukkal visznek, sötét színű, csíkos, foltos szélnyomokat rajzolva az északi és északnyugati területeken. Ahogy Tanguy Bertrand, a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa, a vizsgálat vezetője elmondta, rendkívül érdekes felfedezés, hogy a Pluto szelei a légkör rendkívül alacsony sűrűsége ellenére is látható hatással vannak a felszínre.

A Pluto nitrogénjegének java a Tombaugh-régióban található, amelynek bal „lebenyét” egy 1000 kilométer átmérőjű jégpajzs alkotja a Szputnyik-síkság területén. A szív alakú terület másik lebenye felföldekből és nitrogénben gazdag gleccserekből áll, amelyek mélyebben fekvő jégpajzsot táplálják.

A New Horizons 2015-ös látogatása előtt mindenki azt hitte, hogy a Pluto egy halott, gyakorlatilag teljesen sík golyó lesz, amelynek felszínén alig van változatosság, mondja Bertrand. Ehhez képest a szonda egy elképesztően sokszínű világot tárt elénk, amely napjainkban is rendkívül aktív.

Ezen aktivitás egyik forrása pedig a jelek szerint a légkör, amelynek sűrűsége ugyan százezrede a földi légkörhöz képest, mégis részt vesz a felszín formálásában. Bertrand és társai a New Horizons észlelési adatai alapján modellezték a törpebolygó nitrogén-körforgását, az időjárást és a felszín feletti légrétegek mozgását. Így derült ki, hogy a Pluto szelei nyugati irányba fújnak, miközben az égitest keleti irányba forog.

A különös szélirány abból ered, hogy az Tombaugh-régió nitrogénje északon párolog el és délen fagy meg újra, ami nyugati irányú légáramlást kelt. Hasonlóan viselkedő légkört egyelőre egyetlen más égitesten sem találtak a Naprendszerben, bár a Neptunusz Triton nevű holdja kapcsán vannak olyan gyanúk, hogy szintén retrográd légköri áramlással rendelkezhet.