A NASA Perseverance rovere meglehetősen érdekes kőzetre bukkant a Jezero-kráter peremén a Marson. A szikla, amelyet a rover alaposan megvizsgált és lefényképezett, úgy tűnik, több száz furcsa, gömb alakú objektumból áll, amelyeket „áfonyáknak” neveztek el a kutatók, amikor korábban találkoztak velük a vörös bolygón.

A rover alig több mint két hete érkezett meg a Broom Pointhoz, a Witch Hazel Hill területének alsó végére, amely maga is a Jezero-kráter peremén található. A NASA a bolygó körüli pályáról egy sor világos és sötét tónusú sávot azonosított, és a rovert ezek vizsgálatra küldte.

„A Witch Hazel orbitális nézetei olyan rétegzett anyagokat mutatnak, amelyek valószínűleg abból az időből származnak, amikor a Marson a maitól nagyon eltérő éghajlat uralkodott” – magyarázzák a NASA kutatói. Az űrből világos tónusú alapkőzet látszik, amely hasonló ahhoz, amit a 'Bright Angel'-nél találtak, azon a területen, amit a Perseverance nemrég derített fel. Itt mintákat is vett a 'Cheyava Falls' nevű kőzetből, amely olyan kémiai jeleket és struktúrákat mutat, amelyeket potenciálisan az élet alakíthatott ki évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a területen folyóvíz volt.

Miközben a Witch Hazel Hill nevű területen járt és mintákat vett a rover, a NASA kiszúrt egy szokatlan sziklát a közelben. A St. Pauls Baynek nevezett kőzetről kiderült, hogy rengeteg, milliméteres, sötétszürke gömbből áll össze. Ezek némelyike inkább hosszúkás, elliptikus, míg mások élekkel rendelkeztek, amelyek talán letört gömböcskék töredékei lehetnek, mondta el Alex Jones, az Imperial College London doktorjelöltje a NASA közleményében. Néhány gömb még apró lyukakkal is rendelkezett.

Több lehetséges magyarázat is van erre a szokatlan kőzetre: a Curiosity a Gale-kráternél a Yellowknife-öbölben talált hasonló képződményeket, a Perseverance pedig a Jezero-kráterben látott már hasonló, pattogatott kukoricára emlékeztető kőzeteket. Mindegyik esetben azt feltételezték a szakértők, hogy a gömböcskéket a kőzet pórusaiban keringő talajvízzel való kölcsönhatás nyomán alakultak ki. Azonban nem minden gömböcske így képződik, mondja Jones. A Földön például vulkánkitörések során is létrejöhetnek ilyen kőzetcseppek a gyors lehűlés következtében, vagy egy meteorit becsapódása után, amikor az elpárolgott kőzetek kondenzálódnak.

A mostani felfedezés érdekessége, hogy szemben az eddig látott hasonló marsi kőzetekkel, ez egyáltalán nem illeszkedik környezetébe. A kutatócsoport úgy véli, hogy ez összefüggésben lehet a bolygó körüli pályáról látható sötét tónusú sávokkal, és jelenleg a kőzetet körülvevő geológiai környezetet vizsgálják, hogy megállapítsák, hogyan kerülhetett ide ez a furcsa képződmény.