Egy új vizsgálat szerint a patkányok imádják nézni, ahogy más patkányokat csiklandoznak. A megfigyelő patkányok ilyenkor Freudensprünge néven is emlegetett ugrásokat demonstrálnak, vagyis örömükben ugrálnak. Az agy vonatkozó régiói ráadásul akkor is hasonlóan aktiválódnak, ha a „megfigyelők” csak a csiklandozott patkányok hangját hallják. Vagyis a jókedv a patkányok körében is ragadósnak tűnik.

A patkányok népszerű szereplői a laborkísérleteknek, hiszen szaporák, könnyen tarthatók, okosak és mint az utóbbi időben kiderült, meglepően fejlett társas interakciókra képesek. Ebből adódóan a vártnál is jobb jelöltek az agy különböző, magasabb szintű funkciókat ellátó régióinak feltérképezéséhez. Az utóbbi évek eredményei fokozatosan megváltoztatják azt is, ahogy a patkányokkal bánunk: a kutatások alapján a rágcsálók empatikusak társaikkal, vagyis rájuk is rossz hatással van, ha egy másik patkánnyal rosszul bánnak a laborban. Ami azért is érdekes, mert komolyan befolyásolhatja az egészen másra irányuló kísérleteket is.

Az a kutatás azonban, amelyikről most szó van, éppen ellenkező irányt vett, és az empátia pozitív vonatkozásait vizsgálja. A csiklandozás fontos eszköz az empátia tanulmányozásához, mert jól lehet vele tanulmányozni, hogy mennyire képes a vizsgált egyed beleélni magát egy másik érzéseibe. A vonatkozó kutatások szerint ugyanis azok, akikre jellemző, hogy átragad rájuk a nevetés, más tekintetben is könnyebben együttéreznek másokkal, míg aki kevéssé empatikus, arra kevésbé hatnak az ilyen „jókedvű” helyzetek.

Galéria megnyitása

A mostani vizsgálatot végző kutatócsoport is a csiklandozást választotta, amikor a patkányok empátiáját vizsgálták. Ehhez kialakítottak egy helyiséget, amelyből a résztvevő patkányok láthatták, ahogy egy másik patkányt valaki csiklandoz. A patkányokat csiklandozott patkányok hangjának is kitették, és mindkét esetben agyi elektródákkal is monitorozták őket.

Mind a látott, mind a hallott csiklandozás hasonló agyi aktivitást váltott ki az agytörzs szomatoszenzoros neuronjaiban. Jelentős viselkedésbeli változást ugyanakkor csak a csiklandozás látványa váltott ki: erre válaszul a megfigyelő patkányok ugrándozni kezdtek. Az eredmények azt mutatják, hogy a nevetés és a játékos hangulat ragadóssága a jelenlét közvetlenségétől is függ, vagyis minél közelebb érzik magukat fizikailag a patkányok a megfigyelt állathoz, annál empatikusabbak vele.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

2 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
djkakukk
djkakukk
2023. jan. 7. 23:14
#1

Állítólag úgy kell a patkányokat 'eltüntetni' (nem a laborost, hanem a kártevőt), hogy valahogyan el kell kapni egyet közülük, mindkét szemét kiszúrni, és elengedni. Mivel egyik társukat megnyomorítva kapják vissza, amelyikről tudják, hogy el fog pusztulni, nem akarnak ők is, mint kolónia, így járni, inkább eltakarodnak. Persze, hogy igaz vagy sem, működik vagy sem, azt nem tudom, de érdekes, ha így van...

predike07
predike07
2023. jan. 8. 22:53

@djkakukk Allitolag igaz.Pl olyat csinálnak ha csapdát tesz ki az ember többször akkor idővel előbb a kicsiket küldik előre és ha nincs gond mennek ők is. Persze kérdés igaz e,de az biztos,hogy agyafurtak tudnak lenni.

Vissza az oldal tetejére