Az Artemis az Egyesült Államok jelenlegi legfontosabb űrmissziója, amire nagyon hosszú ideje készülnek. A program mostanra több sikeren is túl van, de a legnagyobb kihívást jelentő célok teljesítése még hátra van. A cél pedig ezúttal egyértelműen az, hogy minél szélesebb körű együttműködések révén a lehető legtöbbet hozzák ki az elképesztő költségvetésű projektből.

A NASA célja most az, hogy a Hold felszínére újra amerikai űrhajós lépjen. Több mint 50 év telt el azóta, hogy Amerika embereket küldött a Holdra, éppen ezért ennek a projektnek óriási jelentőséget tanúsítanak. Rengeteg partnerrel dolgozik a NASA azon, hogy olyan eszközöket alkosson, amiket felhasználhat a következő Holdra szállás során.

Minden eddiginél több magáncéggel, technológiai vállalattal dolgozik együtt a sikeren az amerikai űrügynökség. Tényleg végtelen hosszan lehetne sorolni, hogy kikkel dolgoznak együtt, például a SpaceX az egyik legnagyobb partner az egész programban, de most nem erre kívánunk kitérni, hanem arra, hogy a Holdon készülő felvételek milyen eszközzel készülhetnek majd. A Nikon és a NASA bejelentette, hogy egy olyan tükör nélküli cserélhető objektíves rendszert fejlesztenek, ami képes lesz megbízhatóan üzemelni minden körülmények között.

Az Artemis III küldetésre a szakemberek egy HULC rövidítéssel aposztrofált eszközt fejlesztenek, ez a Handheld Universal Lunar Camera, vagyis univerzálsi kézi holdkamera kifejezést takarja. A HULC megtervezése során olyan dolgokkal kell a mérnököknek számolnia, amik normál esetben egy fényképező fejlesztése során egyáltalán nem merülnek fel. A Holdon uralkodó környezet túlélése mellett a gyenge fényviszonyok mellett mutatott helytállás jelenti a legnagyobb kihívást.

A Nikon a Z9 csúcsmodell alapjára fogja felépíteni a HULC kamerát. A vállalat már a NASA-val megkötött megállapodást megelőzően is tesztelte a Nikon Z9 fényképezőgép működését vákuumban, valamint szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között egyaránt, és a készülék jól teljesített. A Holdutazásra tervezett fényképezőgéphez egyedi Nikkor lencséket is terveznek a szakemberek. A HULC kapni fog egy speciális védőborítást, ami az extrém kondíciók között gondoskodhat a kamera épségéről.

A szerkezet egész váza át lesz alakítva, a gombok kiosztása teljesen más lesz, hogy azokat egyszerűbben lehessen kezelni. Az űrhajósok a különleges védőruhákban nem tudnák egy modern MILC gyári gombjait kezelni, a tervezőknek pedig minderre figyelnie kell. A HULC holdkamera már képes lesz egyben megoldani a fotózást és a videózást, míg a korábban emiatt különböző eszközöket kellett az asztronautáknak magukkal vinnie. Akár párhuzamosan is tud fényképeket és videót rögzíteni a speciális szerkezet.

A NASA és a Nikon közös fejlesztésének, együttműködésének óriási a reklámértéke, miközben persze a szakemberek valóban előnyös, hasznos tapasztalatokra is szert tehetnek. A 60-as és a 70-es években a különböző Holdra szállások alkalmával például a Hasselblad kameráit használták, és a márka azóta is büszkén emlegeti ezt, miközben persze a mai Hasselblad gépekhez ez egészen biztos, hogy semmilyen formában nem járult hozzá. A márkák értékének fontos építőelemei az ilyen kollaborációk.

A Nikonnak sem új terep az űr, a vállalat különböző eszközeit már az 1971-es Apolló 15 óta használják változatos űrprogramok keretében. Az első kamerája az űrben egy módosított Nikon Photomic FTN volt. A japánok az eddigi tapasztalatokat is felhasználva alkotják meg az új HULC kamerát.

Az Artemis program folyamatosan csúszásokban van, és jelen állás szerint az Artemis III legkorábban 2026 szeptemberében veheti kezdetét.