Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pluto rendszerét korábban felderítő New Horizons január 1-én húzott el második fontos célpontja, az Ultima Thule becenevű Kuiper-objektum mellett. Bár a randevú során rögzített képek és adatok csak lassan, mintegy 20 hónap alatt jutnak el a Földre, annyi már jelenleg is világos, hogy az űreszköz épségben átvészelte a kalandot, és sikerült új információkat gyűjtenie az égitestről.
A nagyfelbontású képekre ugyan még várni kell, a szondát irányító kutatók máris közzétettek egy képet, amely alapján modellezhető az Ultima Thule alakja és forgása. A felvétel alapján az égitest leginkább egy tekebábura hasonlít: 32 kilométer hosszú, a legszélesebb részén 16 kilométer az átmérője, és egy hosszanti tengelyére nagyjából merőleges tengely mentén forog. Az ugyanakkor továbbra sem zárható ki, hogy valójában nem egyetlen égitestről, hanem egy nagyon szoros kettős rendszerről van szó, de erre a kérdésre a részletgazdagabb képek rövidesen választ adhatnak.
Az égitest forgását a mellékelt gif szemlélteti, amely három december 31-én készült, bő egy órás szünetekkel készült képből áll össze. Ahogy a felvétel mutatja, az égitest tengelye pontosan a New Horizons felé mutat, ez egyben azt is megmagyarázza, hogy a szonda miért nem észlelt fényességváltozásokat a megközelítés során, ami komoly fejvakarásra késztette az irányítókat az utóbbi napokban.
A megközelítés tehát rendben lezajlott, a New Horizons pedig megkezdte az adatok hazasugárzását. Ezen túl a szonda felfedező küldetése is legalább 2021-ig folytatódik, így az irányítók jelenleg is dolgoznak azon, hogy az űreszköz milyen más Kuiper-övben keringő égitesteket vehetne még szemügyre.
