A szondának már a célpontja is megvan, a vele azonos nevű, 16 Psyche néven emlegetett aszteroida. Ez a Kisbolygóöv legnagyobb égitestjeinek egyike, és az eddigi mérések alapján csaknem kizárólag vasból és nikkelből áll. A leginkább elfogadott teória szerint eredetileg bolygónak készülhetett, de a formálódó protobolygó néhány katasztrofális ütközés nyomán elvesztette köpenyét és kérgét, és csak a magja maradt meg.

A Psyche szondát a NASA Discovery-programjának részeként kezdték fejleszteni, és a tervezési fázis lezárultával most kezdték megépíteni. A tervezés befejezésekor a projekt átesett az eddigi legszigorúbb ellenőrzésen is, amely során megvizsgálták a tervezett kialakítást és a küldetés részleteit. Ezen ellenőrzéskor dőlt el, hogy folytatódhat-e a küldetés, és a Psyche a szakértők elmondása szerint minden gond nélkül teljesítette a kihívást.

Így hacsak valami katasztrófa közbe nem szól, a Psyche lehet a negyedik űreszköz, amely a Kisbolygóövbe látogat. És ez a szonda lesz az első, amely egy fémből álló égitestet vizsgál meg. A küldetés potenciális tudományos hozadéka óriási, hiszen egyrészt még sosem láttunk közelről ilyen égitestet, másrészt ennek tanulmányozása révén saját bolygónk magjáról is újdonságok derülhetnek ki. A Föld magjának közvetlen vizsgálata ugyanis a vastag köpeny, a nagy nyomás és a magas hőmérséklet miatt nem lehetséges.

A 226 kilométer átmérőjű Psyche azonban – ha igazuk van a szakértőknek – egy meztelen bolygómag, amelynek tanulmányozásával fontos lépést tehetnek a bolygóképződés folyamatának megértése felé. A szonda többek közt vizsgálja majd az aszteroida mágneses terét, összetételét és persze fotókat készít a felszínről is. Az összetételt két spektrográffal tanulmányozza, amelyek a felszín felől érkező neutronokat és gammasugarakat vizsgálva segítenek meghatározni miből áll az égitest.

A Psyche szonda váza már el is készült a kaliforniai Maxar Technologies jóvoltából, míg az elektronikus rendszereket és az alrendszerek nagy részét a NASA JPL mérnökei rakják össze. Az űrszonda végleges összeszerelése várhatóan jövő februárban fog megkezdődni. A startot eredetileg 2023-ra tervezték, de végül előrehozták 2022 augusztusára. Ha a szonda el tud indulni ebben az időpontban, 2023 májusában egy Mars körüli hintamanőver lesz a következő fontos lépés küldetése során, majd a tervek szerint 2026 elején érkezhet meg a kisbolygóhoz.