A Mars jelenleg hideg, száraz bolygó, de ez nem volt mindig így. A bolygó felszíni formáit és jellegzetességeit vizsgálva megállapítható, hogy egykor folyékony víz volt a felszínen, amely folyóvölgyeket és tómedreket vájt ki. A Marson ma is akad víz a felszínen és az alatt jég formájában, azonban a bolygó jelenleg túl hideg ahhoz, hogy folyékony víz létezzen a felszínén.

Folyékony állapotú víz így csak két helyen lehet: a felszín alatt vagy felett. A Marsnak létezése első egymilliárd évében valószínűleg sűrűbb légköre volt, ami segíthetett abban, hogy a légkörben lévő víz ne szivárogjon el az űrbe. A Mars légköre most nagyjából 100-szor alacsonyabb sűrűségű, mint a Földé, és a víz egy része valószínűleg az űr felé távozott, ahogy a légkör ritkábbá vált.

A másik irány a lefelé. És pontosan a felszín alatti részek vizsgálatára a küldte a NASA az InSight leszállóegységet küldte a Marsra, hogy szeizmológiai módszerekkel tanulmányozzák annak belsejét. A felszín alól érkező szeizmikus rezgéseket vizsgálva a kutatók felvázolhatnak egy képet az alatta lévő rétegekről, ahogy a rezgések áthaladnak azokon. A leszállóegység adataiból amellett, hogy más érdekes dolgokat is felfedezhetnek, például azt, hogy évente hány meteor csapódik be a Marsba, egyre többet tudhatnak meg a Mars vízkészletéről is.

„A marsi vízkörforgás megértése kritikus fontosságú az éghajlat, a felszín és a belső részek fejlődésének megértéséhez” – mondta el Vashan Wright, a Scripps Óceanográfiai Intézet geofizikusa, az új kutatás vezetője egy közleményben. „Ez hasznos kiindulópont lehet annak meghatározása, hogy hol van víz és mennyi van belőle.”

A marsi rengések terjedésének változó sebességén alapuló modell azt mutatja, hogy egy folyékony vízzel telített, töredezett magmás kőzetekből álló középső kéreg tűnik a legjobb magyarázatnak a meglévő adatokra. Feltételezve, hogy az InSight helye reprezentatív, a kutatók szerint 10 kilométernyi 0,1–0,2 porozitású kéregben összességében 1–2 kilométernyi vastagságú vízrétegnek megfeleltethető vízmennyiség rejtőzik. Ez több, mint a feltételezett ősi marsi óceánok vízmennyisége, így a szakértők szerint a Mars kérge nem feltétlenül az űr felé veszítette el a víz nagy részét.

Sajnos a kéregbeli víz valószínűleg elérhetetlen a jövőbeli űrhajósok számára, mivel 11,5 és 20 kilométer közötti mélységben van a felszín alatt. A felfedezés azonban új helyet kínálhat az élet kereséséhez a bolygón. Annak feltárása, hogy van egy nagy folyékony víztömeg, bepillantást kínál abba is, hogy milyen lehetett az éghajlat, teszi hozzá Michael Manga, a Berkeley bolygótudományi professzora. 

Az általunk ismert élethez víz szükséges, folytatja Manga, aki szerint könnyen elképzelhető, hogy a középső kéreg ma is élhető. A Földön ez biztosan így van: a legmélyebb bányákban is akadnak élőlények, ahogy az óceán fenekén is. A Marson egyelőre még nem találtunk bizonyítékot az életre, de legalább sikerült azonosítani egy helyet, amely elvileg alkalmas lehet az élet fenntartására.