A NASA ELTÉRÍTENE EGY ASZTEROIDÁT

A tervezett küldetés annak tesztelésére szolgál, hogy lehetséges-e egy fél tonnás űreszköz ütköztetése által úgy módosítani egy kisebb égitest pályáját, hogy az ne találja el a Földet.
Jools _
Jools _
2019. jan. 14. 12:00
A NASA eltérítene egy aszteroidát

A DART (Double Asteroid Redirection Test) a NASA első kifejezetten bolygóvédelmi célú küldetése lehet, vagyis a projekt ezúttal nem arra szolgál, hogy új dolgokat tudjunk meg a Naprendszerről és annak múltjáról, hanem annak kiderítésére, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy saját planétánkat megvédjük a kozmikus katasztrófáktól, mondja Nancy Chabot, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója, a DART küldetés vezetője.

A DART egy, a tudományos-fantasztikus művek által már többször felvetett szcenáriót vizsgál majd ki: mit lehet tenni, ha egy kisebb égitest ütközési pályán közelít a Föld felé. Az egyik opció, és ennek megvalósíthatóságát akarják kivizsgálni Chaboték, hogy kellő távolságban beleütköztetünk egy űreszközt az aszteroidába, annyival módosítva annak pályáját, hogy éppen elkerülje bolygónkat.

Ahhoz hogy ezt megtehessük azonban, először gyakorolni kell, hogy mi a legjobb módszer erre, illetve hogy egyáltalán működhet-e egy ilyen stratégia. Erre szolgál a DART, amely egy, a Földet nem fenyegető égitestet fog megcélozni. Az irányítók az űreszközzel végrehajtják az ütközést, majd az eseményre irányított földi távcsövekkel megfigyelik, hogyan módosult az aszteroida mozgása.

A projekt célpontja a Didymos nevű kettős aszteroida, amelynek kisebbik, 160 méter átmérőjű tagjába (Didymoon) fog belecsapódni az 500 kilogrammos, 6 km/másodperces sebességgel száguldó űreszköz. A becslések szerint az ütközés hatására a Didymoon sebessége 0,4 mm/másodperccel módosul, ami 10 perces változást is okozhat a holdacska pályaidejében. A jelenlegi tervek szerint a DART 2021-ben indul útnak, az ütközésre pedig 2022 októberében kerül sor.

A DART-ot eredetileg egy közös NASA-ESA küldetés részeként tervezték elindítani, amelynek keretében az európai fejlesztésű AIM szonda is jelen lett volna az ütközéskor. Ezek a tervek azonban kútba estek, amikor az ESA anyagi okokból kilépett az együttműködésből. Így bár az AIM, immár Hera néven valószínűleg így is meg fogja látogatni a Didymost és a Didymoont, azt csak az ütközés után 4 évvel, 2026-ben teszi meg, hogy a korábbi küldetés hosszabb távú hatásait vizsgálja, míg az azonnali következmények felmérése a távcsövekre marad.

Illetve ha minden jól alakul, lehetséges, hogy mégis lesz egy kísérője a DART-nak: egy olasz fejlesztésű CubeSat, a LICIA, amely testközelből is megvizsgálhatja majd a becsapódás közvetlen hatásait.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

7 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
koti02
koti02
2019. jan. 16. 9:55
#3

Amúgy egy vontatóval is meg lehetne oldani, ütköztetés helyett szerintem hatékonyabb lenne ha megcsáklyázná aztán bekapcsolná a hajtóműveit és épp csak annyit mozdítana rajta amennyi elég a pályakorrekcióhoz.

koti02
koti02
2019. jan. 16. 9:47
#2

Miért nem egy fúrócsapatot küldenek fel?

rfj1989
rfj1989
2019. jan. 15. 8:36
#1

Miért nem visz az űreszköz valami féle bombát magával? Azzal gondolom hatékonyabban lehetne pályát módosítani vagy akár megsemmisíteni.

dzsuz87
dzsuz87
2019. jan. 15. 14:34

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kevésbé eltávolodó darabok egy fél periódussal később újra találkoznak egymással, és jórészben újra egyesülnek. Pont ebből volt a baj, amikor elektrosztatikusan festették az űrállomás külsejét, a viszonylag nagy sebességgel elszökő festékcseppek később azonos irányból, azonos sebességgel becsapódtak, és tönkretették a hőpajzsot.
Lényegében arról van szó, hogy egy esetleges robbantás pontjában több kisebb objektum képződne, amik csak kicsit eltérő pályára kerülnének, de később törvényszerűen újra találkoznak, mivel a pályák keresztezik egymást. Nem nagyon tudna hatni a törmelékre ugyanis semelyik bolygó, kisbolygó vagy egyéb relatíve nagyobb tömegű égitest gravitációja, legfeljebb a Földé. De ha már a Föld hat rá, akkor az egész nem ért semmit. :)

Vissza az oldal tetejére