Ha nem alszunk eleget, fizikailag és szellemileg is rosszabbul teljesítünk, és ha az alváshiány krónikussá válik, annak nagyon komoly egészségkárosító hatása is lehet. Mostanáig úgy hittük, hogy ez minden aggyal rendelkező fajjal így van, hiszen az madaraktól kezdve a méhekig minden állat alszik valamennyit, és megsínyli, ha nem pihenhet.

Egy rovarfaj azonban látszólag kivételt képez ez alól az általánosnak hitt szabály alól. Egy új kutatás során az ecetmuslicák több napi ébrenlét után is egészségesek és energikusak voltak, és élettartamuk sem csökkent az alvásmegvonás hatására. A muslicák egyébként kísérletezés nélkül is alig alszanak, az egyik megfigyelt állat például csak pár percet szunyókált naponta, ami erősen kérdésessé teszi, hogy mi is az alvás tulajdonképpeni funkciója.

A szakértők ugyanis a mai napig bizonytalanok abban, miért kell aludnunk. Lehetséges magyarázatként felmerült, hogy testünk nyugalmi helyzetben tölti fel újra energiakészleteit, ekkor ürülnek ki agyunkból a felesleges információk, vagy esetleg ekkor állnak helyre a normál ingerületátviteli anyag szintek. De hogy ezek közül melyik teória a helyes, azt egyelőre nem sikerült eldönteni. Annyi azonban bizonyosnak látszott, hogy minden központi idegrendszerrel rendelkező állat alszik, vagyis bármi is legyen a magyarázat, alvásra mindenképp szükségünk van.

A már említett brit kutatás azonban ezt az alapvetést is megkérdőjelezi. Giorgio Gilestro és társai 881 nőstény és 485 hím ecetmuslica alvási szokásait vizsgálták négy napon keresztül. Előkészítésként egy gépi tanulásra képes rendszert megtanítottak a muslicák mikromozgásainak felismerésére, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a rovarok egy helyben vannak, de valójában nem alszanak. A korábbi vizsgálatok többsége ezt az állapotot alvásnak tekintette, így a kutatók azt hitték, hogy a muslicák jóval többet alszanak a valóságosnál.

A hímek viszonylag sokat is aludtak, hiszen napjaink 43 százalékát szunyókálással töltötték, a nőstények körében azonban jóval rövidebb alvásidőket figyeltek meg a kutatók. A nőnemű állatok fele a nap kevesebb mint 20 százalékát töltötte alvással, néhány különösen energikus egyed pedig átlagosan mindössze 3 percet aludt naponta.

A kutatók ezt követően forgó csövekbe helyezték az állatokat, hogy megnézzék, hogy bírják alvás nélkül. A muslicák ezt követően életük végéig nem aludhattak, de a kutatók meglepetésére ugyanolyan aktív és hosszú életet éltek, mint zavartalan körülmények között élő társaik. Egy másik csoport muslicát 10 napra helyeztek el a forgó csövekben, aztán kiengedték őket, és úgy tűnt, hogy ezen állatok sem sínylették meg a hosszú alvásmegvonást.

Ezen eredmények alapján úgy tűnik, hogy az alvás nem szükségszerű velejárója az aggyal rendelkezésnek, hanem egy olyan funkció, amelyre az evolúció során később tettünk szert. Lehetséges, hogy elődeink körében jobban boldogultak azok, akik időnként pihentek, mert így testük és gondolkodásuk az ébrenlét óráiban frissebb volt. De Gilestro és társai azt sem tartják kizárhatónak, hogy a muslicák valójában nem is lógnak ki a sorból, csak annyira az apró agyuk, hogy egészen minimális alvás is elég számukra. Bár hogy akkor mi a magyarázat aza alvásmegvonás tartós kibírására, az továbbra is rejtély.