Az elmúlt napokban két vizsgálat is megerősítette, hogy a korábbi betegek vérplazmájából nyert és laborban tömegesen előállított antitestek hatásos megelőző védelmet jelenthetnek a fertőzés nyomán jelentkező betegség kialakulásának megelőzésében. Az Eli Lilly nevű gyógyszercég monoklonális antitestje és a Regeneron Pharmaceuticals két antitestből álló koktélja egyaránt még tavaly sürgősségi alkalmazási engedélyt kapott az Egyesült Államokban, de mostanáig nem nagyon használták széles körben ezeket, mivel a megfelelő hatás érdekében a fertőzés korai szakaszában célszerű alkalmazni őket, és infúzióban kell beadni, ami szakképzett egészségügyi személyzetet igényel.

A meglévő FDA-engedély mindkét esetben a már megfertőződöttek kezelésére szól, a cégek viszont most azt remélik, hogy a friss eredmények tükrében a nagy kockázatú csoportok esetében megelőző jelleggel, a fertőzés megléte nélkül is alkalmazhatják majd a terápiát. Az Eli Lilly bamlanivimab nevű készítménye ilyen szempontból számunkra is érdekes lehet, hiszen ezt a szert decemberben az OGYÉI is engedélyezte vészhelyzeti jelleggel a már fertőzöttek korai kezelésében, és a napokban érkezett a hír, hogy a következő időszakban több szállítmány is várható az antitestekből. Annyi valószínűleg nem, hogy itthon teljesen megelőző jelleggel is bevessék, de lehetőség akár erre is meglehet – főleg az új eredmények tükrében.

Az Eli Lilly kutatásába közel 1000 idősotthonban élő vagy dolgozó személyt vontak be. Az SARS-CoV-2-vel nem fertőzött alanyok a fertőzötteknek adott dózis négyszeresét vagy placebót kaptak egyszeri infúzió formájában. A cég által egyelőre csak sajtóközlemény formájában közzétett adatok szerint az antitestes kezelés a következő 8 hétben 57 százalékkal csökkentette a tünetes COVID-19 kialakulását. Az idősotthoni lakók körében, akik a vizsgálati alanyok nagyjából harmadát tették ki, a COVID-19 előfordulása 80 százalékkal csökkent a kezelés nyomán. A vizsgálatban résztvevők közül négyen hunytak el, ők mindannyian idősotthoni lakók voltak és a placebocsoportba kerültek a kutatás során.

A Regeneron vizsgálata még jelenleg is folyik, így ez a cég még csak előzetes eredményeket közölt. Ezek alapján senki sem lett tünetesen beteg azon 186 nem fertőzött ember közül, akik megkapták a két antitestből álló kezelést, és utána egy háztartásban éltek COVID-19-betegekkel. Az orrkenetek elemzése alapján az antitesttel kezeltek közül azok, akik megfertőződtek a vírussal, sokkal kisebb vírusszintet produkáltak, és sokkal rövidebb ideig voltak bármilyen kis mértékben fertőzők, mint a placebocsoport tagjai, akik nem kaptak antitesteket.

A kezelés tehát a jelek szerint egészségeseknek adva is képes lehet megelőzni a fertőzés komolyra fordulását, ugyanakkor most, hogy már több olyan vakcina is van a piacon, amely szintén kiváló arányban előzi meg a tünetes COVID-19 kialakulását, nagy kérdés, hogy mennyire lesz igény egy sokkal drágább és nehezebben alkalmazható megelőző terápiára. Áthidaló megoldásként ugyanakkor jók lehetnek az antitestek, például olyan esetekben, ha egy idősotthonban vagy más, nagy kockázatú, zárt csoportban fertőzöttet észlelnek, és az ott élőket még nem oltották be vagy csak az első adagot kapták meg az oltásból.

A meglévő oltások esetében ugyanis egyrészt idő kell a védettség kialakulásához, másrészt eleve két adagban alkalmazzák ezeket, amelyek beadása között legalább 3 hét telik el. A monoklonális antitestek viszont gyakorlatilag azonnal, egy adagban hatnak, így folyamatban levő, helyi járványok esetén is bevethetők lehetnek. A fejlesztők egyúttal azt is vizsgálják, hogyan lehetne egyszerűsíteni az antitestek beadását, például bőr alá juttatott injekciók révén.

A monoklonális antitestekkel kapcsolatos kutatások egyébként nagyon sokat segítettek a fertőzés és az arra adott immunreakciók menetének megértésében, így ha hosszú távon nem lesz számottevő hasznuk, akkor is nagyban hozzájárultak a járvány kezeléséhez. A fertőzés, ahogy ezt már korábban is tudtuk, az orrban kezdődik, és a súlyos állapot akkor alakul ki, ha eléri a tüdőt. Az antitestek beadása után három nappal a kísérletek alapján óriásit csökken a vírusszint az orrban a placebót kapottakhoz képest. Ezzel pedig az alany állapotának romlását is meg lehet akadályozni, valamint a fertőzőképességét is a minimálisra lehet csökkenteni.

Arról egyelőre nincs információ, hogy az antitestkezelés és a vakcina együtt hogyan viselkednek majd, de már megkezdték az ez irányú vizsgálatokat. Mivel az Eli Lilly és a Regeneron terápiája is olyan antitestekkel dolgozik, amelyek a tüskefehérjéket veszik célba, előfordulhat, hogy ezek az mRNS-vakcinák nyomán a szervezet saját sejtjei által termelt tüskefehérjéket is megkötik, mielőtt az immunrendszer meg tudná jegyezni a vírusfehérjéket, hatástalanná téve az oltást. A másik gond, hogy elméletben a monoklonális antitestek esetében is problematikusak lehetnek a mutációk, tehát azt is nyomon kell követni, hogy az aktuálisan domináns vírustörzsek ellen mennyire hatásosak az alkalmazott kezelések.