A Moderna, amelynek első piacra dobott terméke COVID-19 elleni, szintén mRNS-alapú védőoltása volt, áprilisban jelentette be, hogy a Nemzetközi AIDS Vakcina Kezdeményezéssel (IAVI) és a Bill és Melinda Gates Alapítvánnyal együttműködve fejlesztett HIV elleni vakcinájuk lassan készen áll az emberi tesztelésre. A tavaszi bejelentéskor arról volt szó, hogy két potenciális vakcinajelölt, az mRNA-1644 és az mRNA-1574 kipróbálása jöhet szóba.

Augusztus 11-én aztán a cég kutatói közzétették az mRNA-1644 nevű jelölt első fázisú klinikai vizsgálatának terveit. A ClinicalTrials.gov oldalon elérhető információk alapján a vizsgálat augusztus 19-én vette kezdetét, és a tervek szerint összese 56 egészséges önkéntessel fogják végrehajtani.

Jelenleg már több nagyon hatásos antivirális szer is elérhető a HIV-vel fertőzöttek kezelésében, amelyek szinte teljesen képesek eltüntetni a vírust a fertőzöttek szervezetéből, és megakadályozzák, hogy a vírusnak kitettekben megtelepedjen a kórokozó. A HIV azonban nagyon makacs tud lenni, ha egyszer bekerül a szervezetbe. A legnagyobb probléma, hogy gyorsan képes mutációval változtatni a szerkezetén, ami megnehezíti a HIV-specifikus antitestek általi felismerését.

Évtizedek óta ismertek azonban olyan fertőzöttek, akik széles spektrumú antitesteket termelnek a HIV ellen, olyan antitesteket, amelyek a vírus több törzse ellen is hatásosak. Ezek az antitestek jellemzően a vírus azon részeit képesek felismerni, amelyek alig mutálódnak, és ezért olyan hatásosak. HIV elleni vakcinafejlesztés középpontjában ezért évek óta az áll, hogy olyan védőoltást kell létrehozni, amely ilyen, széles spektrumú antitestek termelésére bátorítja a szervezetet. Az ez irányú kísérletek azonban sorra kudarcot vallottak mostanáig.

A Moderna most egy új platformon, mRNS-sel próbálkozik ennek megvalósításával. Az mRNS-vakcinák a vírusrészecske egy jellegzetes részének kódját juttatják be a szervezetbe hírvivő RNS formájában. Ez bejut az emberi sejtekbe, amelyek előállítják a kódolt fehérjéket, majd kifejezik ezt, ami ideális esetben kiváltja a kívánt immunválaszt. Maga az mRNS gyorsan lebomlik a testben, és genetikai szinten nem változtatja meg a sejteket, csak átmenetileg ráveszi őket a vírus egy vagy több fehérjéjének legyártására. A fehérjék önmagukban ártalmatlanok, vagyis nem okoznak betegséget, csak arra szolgálnak, hogy az immunrendszert megismertessék annak vírusnak egy jellegzetes részletével, amely potenciálisan később megfertőzheti a szervezetet.

Ahogy a COVID-19 elleni oltásoknál láthattuk, ez a megközelítés nagyon gyors vakcinafejlesztést tesz lehetővé új vírusokkal szemben. Ami pedig az olyan, régóta ismert, de sok szempontból továbbra is rejtélyt jelentő vírusokat illeti, mint a HIV, a szakértők azt remélik, hogy az mRNS-platform révén gyorsan megtalálhatják azt a vírusfehérjét (vagy fehérjéket), amely a legjobb célpontja lehet az immunrendszernek. Most az első ilyen receptet teszteli majd a Moderna, gondosan nyomon követve a HIV-vel nem fertőzött önkéntesek immunreakcióit, különösen az antitesteket termelő B-limfociták viselkedését.

Az 1. fázisú vizsgálat célja egyrészt annak felmérése, hogy a vakcina biztonságosan alkalmazható-e, másrészt hogy ez jelenti-e a legjobb receptet a HIV ellen. Ennek megítéléséhez valószínűleg további, más fehérjéket kódoló mRNS-vakcinákat is kipróbálnak majd a következő években, és összevetik az immunreakciókat, idővel egy optimális vakcinát hozva létre az eredmények alapján.

A cég nyilatkozatai szerint még idén megkezdik három vakcinajelölt tesztelését, amit talán továbbiak is követnek majd. Az első fázis a tervek szerint 2023-ra érhet véget, majd már remélhetőleg egy szűkebb, optimalizált válogatással folytatják a 2. fázisban. A fejlesztés lassúnak tűnhet, de fontos tudni a COVID-19 elleni vakcinákat megelőzően a legrövidebb idő, ami egy védőoltás emberi kipróbálása és engedélyezése között eltelt 5 év volt. A COVID-19 kapcsán nagyon megkönnyítette a fejlesztők dolgát, hogy egy aktív járvány zajlott, amelyben könnyedén lehetett utánkövetési eredményeket gyűjteni, és a klinikai vizsgálatok levezénylése is egyszerű volt. A HIV esetében jóval nehezebb lesz a vakcina hatásosságát igazolni, hiszen challenge-vizsgálatot nem terveznek, vagyis direkt senkit sem fognak kitenni a fertőzésnek.