Nagyon régóta várt és régóta érlelődő az a kezdeményezés, amit a The European Consumer Organisation (BEUC), vagyis a fogyasztóvédelmi szervezet (melynek Magyarország is a tagja Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület révén) indított el Game OVER címen.
A fogyasztóvédelmi szervezet közleményében tudatja, hogy 17 EU-s országot vizsgálva arra jutott, hogy a videojátékokat készítő vezető vállalatok rendszeresen megsértik az európai fogyasztók jogait a tisztességtelen gyakorlataikkal. Szerintük olyan játékok is érintettek, mint a Fortnite, az EA Sports FC 24, a Minecraft és a Clash of Clans, tehát az igazán nagy szereplők is részesei ebben a fajta csalásban, amit egy prémium valuta mögé bújtatnak. A BEUC szerint a fogyasztók nem látják, hogy valójában mennyibe is kerül az adott digitális dolog, ami ahhoz vezet, hogy túlköltekeznek. Prémium játékbeli pénznemek mögé bújtatják a termékeik árát, illetve extra csomagok vásárlására ösztönzik a játékosokat, emiatt nem átlátható a rendszer, ezzel pedig túlköltekezést váltanak ki.
Szerintük ezen cégek hamisan állítják, hogy a játékosok előnyben részesítik a játékok valutáit, mint a valósat.
Sérelmezik, hogy ha egy játék valutáról van szó, akkor ezek a cégek szinte minden alkalommal megtagadják azt, hogy a vásárló éljen a fogyasztóvédelem adta jogaikkal. Például ha valamit vásárolsz játékbeli kreditből, annak árát nem térítik vissza, ha tévedésből került megvásárlásra.
A gyerekeket különösen jelentős mértékben használja ki ez a manipulatív rendszer: kimutatták, hogy átlagosan 39 eurót költenek havonta játékbeli tartalmakra úgy, hogy nincsenek tisztában a pénz értékével, főleg akkor, ha még bújtatottan vannak beárazva a termékek.
Az EU lakosságának több, mint a fele játszik videojátékokkal, a gyerekeknél ez az arány 84%-ot is eléri. Vizsgálataik alapján a legnépszerűbb játékok 42%-a rendelkezik prémium fizetőeszközzel, ezért felszólítják az Európai Bizottságot és a tagállamok hatóságait, hogy indítsanak vizsgálatot és szólítsák fel a kiadókat, hogy az EU-s jognak megfelelően működjenek.
A videojáték kiadók az elmúlt években valóban túl messzire mentek a mikrotranzakciókra épülő üzleti modelljeikkel, ám pont emiatt bukik egyre több játék hatalmasat a kasszáknál.
