A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella egy érdekes állítást fogalmazott meg a minap, amikor a LlamaCon konferencia alkalmával Mark Zuckerberg, a Meta vezére mellett előadást tartott az egybegyűlteknek. Elmondása szerint a Microsoft programkódjainak egy jó részét, 20-30%-át készíti már AI, ami lényegében azt jelenti, a teljes kódbázisnak lassan egyharmadát készítik mesterséges intelligencia bevonásával. Ez remekül mutatja, ilyen szinten forradalmasítja az AI a szoftverfejlesztés területét, sok egyéb terület mellett, valamint ezzel egy időben aggasztó is lehet a frissen végzett programozók és szoftverfejlesztők számára is, hiszen növeli a sikeres elhelyezkedéssel kapcsolatos bizonytalanság szintjét.
Mára már a nagyvállalatok jó része aktívan használja a mesterséges intelligenciát az egyes tevékenységi körök automatizálásához, illetve a „favágás-szerű” feladattípusok hatékonyabb és gyorsabb elvégzéséhez, ebben ugyanis jó lehet az AI. A monoton módon ismétlődő feladatokban jó szolgálatot tehet a mesterséges intelligencia, valamint akkor is, ha nagy mennyiségű adattal kell dolgozni, ezáltal növekedhet a céges hatékonyság, illetve a belépő szintű, kevesebb hozzáadott értéket képviselő feladatok és álláshelyek is átcsoportosíthatóak a digitális világba. A Microsoft mellett persze egyéb vállalatok is elárulták már, mekkora részben használják kódbázisuk írásánál az AI-ban rejlő lehetőségeket, a Google vezére, Sundar Pichai például 25%-os mértékről tett említést a harmadik negyedéves pénzügyi eredmények taglalásakor.
Ezzel együtt a Meta vezetője sem titkolja, egyebek mellett programozásra is használják az AI-t, de azt nem kötötte a publikum orrára, hogy kódbázisuk hány százalékát hozták létre mesterséges intelligenciával. Azt viszont nem titkolta Mark Zuckerberg, hogy az AI szerepet kap a következő generációs nagy nyelvi modellek, azaz a Llama AI modellek fejlesztésekor. Elsőre kissé furcsán hangozhat, hogy az AI fejleszti az AI-t, de vannak már erre működő projektek, például az AutoML, ami bizonyos feladatokat képes automatizálni, ezzel sok munkát levéve a fejlesztők válláról.
Az AI mindenképpen nagy segítség lehet bizonyos feladatok esetén, viszont még mindig szükség van mellé tapasztalt, hatékony programozók bevetésére is, akik ellenőrzik a kódot és gondoskodnak róla, hogy az éles rendszer ne omoljon össze az AI által esetlegesen elkövetett hibák következtében. Érdekesség, hogy a Microsoft szakemberei azt tapasztalták, az AI sokkal hatékonyabban ír kódokat Python programnyelv alatt, mint C++-ban, aminek természetesen több oka is lehet.
Egyrészt a Python egyszerűbb szintaxisokat használ, jobb a hibakezelése, illetve memória-menedzsment terén is hatékonyabb, valamint Garbage Collector funkciót is kínál, ami a C++ esetében hiánycikk. A C/C++ programnyelvek nehezebbek, ezek többnyire alacsony szintű programozásra használhatóak, amit sokkal nehezebb automatizálni, oda még mindig szükség van a tapasztalt programozókra, valamint a megfelelő minőség-ellenőrzésre is – kicsi az esély rá, hogy a következő nagy Windows frissítést AI alapokra támaszkodva készítik el.
Az AI térhódítása egészen biztosan folytatódni fog, egyre többet lehet majd rábízni az AI alapú programozó algoritmusokra, ami a kezdő és középhaladó programozók számára kihívást jelenthet, ugyanis bizonytalanná tehetik jövőjük alakulását a már amúgy is éles versenyt mutató piacon. Az AI persze eszközként is jól jöhet, amit kritikus gondolkodással és némi szakértelemmel kombinálva jelentősen javítani lehet a különböző munkafolyamatok elvégzésének hatékonyságát.
