A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret hódít magának a mindennapokban, egyre több feladatot lehet rábízni. Ahogy mindennek, úgy ennek is megvannak a maga előnyei és hátrányai: jó célokra használva sokat segíthet, míg rossz célokra fordítva nagyon komoly veszélyeket rejt. A potenciális veszélyek ellen mindenképpen szükség van megfelelő szabályozásokra és védelmi mechanizmusokra, különösen azért, mert az AI idővel igencsak meghatározó szerepet tölt majd be a mindennapokban, így abszolút nem mindegy, milyen keretek között teheti ezt.
A Microsoft víziója
A Microsoft AI részlegének vezetője, Mustafa Suleyman éppen a napokban adott egy terjedelmes interjút a The Verge munkatársainak, amelyben arról beszélt, hogyan látja az elkövetkező 3-5 évet, már ami a mesterséges intelligencia, illetve a klasszikus keresőmotorok és a webböngészők helyzetét illeti. A szakember szerint a felhasználók egyre inkább az AI nyújtotta előnyökre támaszkodnak majd, természetes beszéd keretén belül utasíthatják a különböző AI asszisztenseket a mindennapi feladatok elvégzésére, valamint a klasszikus internetes keresési feladatokra is.
A webböngészők és a klasszikus keresőmotorok szerepe nagyrészt átértékelődhet, a megszokott kattintgatás és keresgélés helyett a beszélgetős generatív AI-ra támaszkodhatnak a felhasználók, ami egy saját maga által generált felületen keresztül összegezheti a találati eredményeket, az elvégzett feladatok listáját, illetve bármi egyebet, amire éppen szükségünk van.
A szakember szerint a klasszikus keresőmotorok használata már most is nehézkes, ő helyette inkább az iPhone-jára telepített Copilot személyi asszisztenst veti be erre a célra. A víziója az, hogy a jövőben az AI asszisztensek AI ügynökökkel kommunikálhatnak majd, már amennyiben a weboldalak üzemeltetői felvértezik efféle funkcióval lapjaikat – így a klasszikus felhasználói interakcióra bizonyos esetekben nem lesz szükség.
Ez persze felvet néhány érdekes problémát is, amire az interjút készítő Nilay Patel rá is mutatott: honnan tudja majd az AI, hogy hol vásároljon, ha a legjobb ajánlatokat keresi, illetve honnan lesznek majd reklámbevételek, ha a felhasználók már nem kattintgatnak a weboldalakon? Ezekre a kérdésekre a Microsoft AI részlegének vezére nem adott közvetlen választ, inkább arról beszélt, hogy a Microsoft csapata komoly előrelépést ért el AI fejlesztés terén, már ami az mesterséges intelligencia halucinációját illeti.
Halucináció alatt a hibásan generált tartalmak, a hibás következtetések, illetve a hibás eredmények értendőek, amelyek manapság is sok fejtörést okoznak a fejlesztőknek, hiszen az adott AI modell sokszor nem a kívánt eredménnyel tér vissza, oda nem illő tartalmakat is prezentál. Az is probléma lehet, ha két AI modell kommunikációja során hibákba futnak, ekkor a Microsoft szakembere szerint szakemberek általi felülvizsgálatra, illetve a kommunikáció során tapasztalt hibák kiküszöbölésére lesz szükség, ezáltal javul a teljesítmény és pontosabb lesz a feladatok végrehajtása is.
Nem eszik olyan forrón?
Noha az AI kétségtelenül egyre nagyobb teret hódít majd magának, az azért erős kijelentésnek tűnik, hogy a klasszikus webböngészők és keresőmotorok ténylegesen is elavulttá válnak 3-5 év távlatában. Egyrészt a keresőmotorokat is doppingolják némi AI funkcionalitással, másrészt a webböngészők is folyamatosan fejlődnek, így egészen biztosan idomulni fognak a változásokhoz. A webböngészés, mint felhasználói szokás lassan változni fog, egyes feladatokat tényleg kiszervezhetnek az AI alapú asszisztensekhez a felhasználók, mint ahogy sokan ezt már ma is teszik, de a szélesebb rétegeket érintő változásokhoz valószínűleg több időre lesz szükség.
Az is tény, hogy a webböngészők a bevezetésük óta nem igazán változtak, dokumentum-centrikus internet köré épülnek, ám az AI térhódításával elkerülhetetlen, hogy lassan-lassan ezen a területen is végbe menjenek a szükséges változások. A generatív AI és a beszélgetésen alapuló rendszerek miatt mindenképpen paradigmaváltásra kerülhet sor, hiszen az AI révén tényleg változni fognak a webböngészési szokások: az AI személyre szabott, interaktív formában tálalhatja az egyes weboldalak információit, ami a webböngészők klasszikus szerepét egyre inkább feleslegessé teheti. Az egyelőre kérdés, mennyire gyorsan változik meg az iparág, de 3-5 évnél alighanem többre lesz szükség a gyökeres váltáshoz.
Hasonló koncepciót a Google is tesztel a Project Jarvis keretén belül, ami a webböngésző AI funkcionalitással történő felruházásáról szól, vagyis bizonyos feladatokat rá lehet majd bízni az AI-ra, hogy elvégezze azokat, illetve hosszabb távon akár a PC irányítására is képes lehet. A Google korábbi vezetői egyenesen AI ügynökök köré épülő online operációs rendszert fejlesztenének, ami újabb lehetőségek előtt nyitna kapukat. Az OpenAI háza táján szintén felmerült egy speciális böngésző fejlesztésének lehetősége, ami segít a ChatGPT funkcionalitásának bővítésében, ezzel konkurenciát állíthatnak a Google Chrome-jának is.
Terítéken az AGI
Az AI iparágon belül kritikus mérföldkőnek számít az AGI (Artificial General Intelligence), vagyis a Mesterséges Általános Intelligencia kifejlesztése, ám azt illetően még nincs igazán egyetértés, pontosan mi minősül AGI-nak, illetve az sem igazán tudható, mikorra sikerül ezt kifejleszteni.
Az OpenAI vezetője, Sam Altman úgy látja, az AGI létrehozására már a mostani technológiával is van lehetőség, míg a Microsoft AI részlegének vezetője úgy gondolja, ehhez 2-10 évre lesz még szükség. Ő egyébként nem úgy látja az AGI-t, mintha az a tudományos-fantasztikus filmekből ismert szingularitás lenne, sokkal inkább úgy véli, az AGI létrehozása egy olyan pont lehet, ahonnan kezdve az AI képes lesz az emberi tudást igénylő feladatok többségének elvégzésére.
Az AI tehát egyre nagyobb szerephez jut, ahogy telnek az évek, az viszont egyelőre kérdéses, hogyan gondoskodnak majd arról, hogy kellően biztonságos és kontrollálható legyen a használata, de ez már egy másik történet…
