Számos nagyvállalat, így a Microsoft is azon dolgozik, hogy ütőképes chipet fejleszthessenek ki házon belül, amelyekkel hatékonyan és eredményesen lehet gyorsítani az AI-hoz kapcsolódó feladatokat úgy, hogy közben az Nvidia termékeitől és platformjától való függőséget folyamatosan csökkentik. A jelek szerint a kemény munka első gyümölcse körül problémák merültek fel, így az lassabban érhet majd be a várnál és „nem is lesz annyira finom”. A The Information beszámolója szerint legalább fél évnyi késésre lehet számítani, és teljesítmény terén is hagy majd némi kívánnivalót maga után az új fejlesztés.
Ez több szempontból is probléma, hiszen a csúszás miatt a tömegtermelés is későbbre tolódik, valamint a chip bevetésére is később nyílik lehetőség, közben az Nvidia csapata is gőzerővel dolgozik az új generációs AI és HPC piaci gyorsítók fejlesztésén, amelyek még nagyobb teljesítményt kínálhatnak. A probléma az, hogy a szóban forgó Microsoft AI gyorsító már a Blackwell architektúra köré épülő jelenlegi gyorsítókkal szemben sem tudja majd felvenni a versenyt teljesítmény terén, ezáltal versenyképessége is kifogásolható lesz.
A Braga névre keresztelt termék legalább hat hónapnyi késést szedhetett össze eddig, ennek oka pedig lényegében az, hogy az eredeti dizájnt elkezdték módosítani annak érdekében, hogy az OpenAI által kifejlesztett új funkciókhoz passzoljon a chip, ez viszont azt eredményezte, hogy a szimulációk alkalmával instabillá vált a chip, ami visszavetette a fejlesztés tempóját, hiszen néhány hónapnyi extra munkát kellett beiktatni. A Microsoft állítólag ekkor sem módosította az előzetes ütemtervet, azaz a fejlesztőcsapat tagjai nagyobb nyomás alatt dolgoztak, ez pedig sokaknak nem tetszett: a csapat tagjainak nagyjából egyötöde szállt ki a projektből.
A Braga persze nem az első chip, amit a Microsoft fejleszt, az ugyanis a Maia 100 volt, amit még 2023 folyamán mutattak be. A szóban forgó chipen 2019 óta dolgoztak a Microsoft mérnökei, eredetileg 2024 elején kellett volna bekerülnie a Microsoft adatközpontjaiba, ám a 128 magos ARM alapú processzort igazából sosem használták élesben, inkább csak tesztelési célokat szolgált. Ez a chip tehát nem gondoskodott a Microsoft AI szolgáltatásainak biztosításáról. Anno, amikor a fejlesztés elkezdték, az OpenAI nagy nyelvi modellje, a ChatGPT még nem debütált, a nagy nyelvi modellek sem voltak ennyire népszerűek, mint manapság, ezért a Maia 100 főként képfeldolgozásra készült, nem generatív AI feladatok és LLM-ek gyorsítására.
A Braga körüli problémák valószínűleg hatással lesznek a folytatásra is, hiszen ennek a fejlesztésnek még idén meg kéne jelennie a vállalat adatközpontjaiban, de a dolgok jelenlegi állása szerint leghamarabb is majd csak jövőre állhat tömegtermelésbe, pedig jövőre eredetileg már a Braga-R venné át a stafétabotot, 2027-re pedig a Clea készülne el.
A Microsoft tehát most már tetemes lemaradást szedett össze az Nvidiával szemben, vagyis az Nvidia vezérének szavai egyelőre helytállóak. Jensen Huang anno úgy fogalmazott: „Mi értelme van egy ASIC építésének, ha az nem lesz jobb, mint az, amit meg lehet venni?” A dolgok jelenlegi állása szerint lényegében még mindig igaza van, hiszen hiába végez fejlesztéseket a Microsoft, a Google és az Amazon csapata, chipjeik egyelőre még nem képesek arra, hogy megszorongassák az Nvidia piacvezető AI gyorsítóit, és úgy tűnik, a Microsoft éppen fejlesztés alatt álló chipjei sem hozzák az elvárt teljesítményszintet, azaz még a Blackwellel szemben sem tudnak úgy teljesíteni, ahogy kéne.
