A Mars pora hátráltathatja az emberi küldetések megvalósulását

A marsi por az eddigi elemzések szerint szilikátokat, perklorátokat és gipszet tartalmaz, amelyek belégzése károsítja az emberi szervezetet, igencsak megnehezítve a vörös bolygóra irányuló emberi küldetések tervezőinek dolgát. 

A Mars pora hátráltathatja az emberi küldetések megvalósulását

Nagyon megnehezítheti a jövőbeli Marsra irányuló emberi küldetések megtervezését az a tény, hogy a vörös bolygót borító por veszélyes az emberi szervezetre, hangzott el a washingtoni Humans 2 Mars (H2M) konferencián, ahol az űrbéli egészségügy és létfenntartás szakértői gyűltek össze annak megvitatására, hogy elképzelhető-e, hogy két évtizeden belül meglátogatja az emberiség a szomszédos égitestet.

A marsi homok finomra őrölt szilikátokat tartalmaz, amelyek belélegezve reakcióba léphetnek a szervezetben található vízzel, mérgező anyagokat szabadítva fel a folyamat során. Richard Williams, a NASA részéről hozzátette, hogy a Marson nagy mennyiségben található perklorát is, amely súlyos károkat okoz pajzsmirigyben.

A perklorátok marsi jelenlétét először az amerikai űrügynökség Phoenix nevű landolóegysége mutatta ki 2008-ban, és vörös bolygó homokjának legutóbbi, tavaly decemberi elemzése során is találtak olyan jeleket, amelyek ezen vegyületek jelenlétére utalnak. Ez utóbbi mérést már a Curiosity végezte, amely ugyanakkor gipsz jelenlétét is kimutatta a talajban. A szulfátásvány ugyan önmagában nem mérgező, de belélegezve lerakódik a tüdőben, és hosszú távon ugyanolyan súlyos, tüdőkapacitást csökkentő hatásokat vált ki, mint amilyeneket a szénport belélegző bányászok esetében megfigyeltek.

Portölcsér a Spirit felvételén

A bolygó vékony atmoszférája ugyanakkor túlságosan is kevés oxigént tartalmaz ahhoz, hogy a bolygóra érkező asztronauták közvetlenül ezt lélegezzék be, nem is beszélve a veszélyes sugárzási szintről. A Mars eljövendő hódítói tehát elviekben nem kerülnek majd közvetlen érintkezésbe a porral, ugyanakkor a Holdra irányuló küldetések alapján a szakértőknek van némi fogalmuk arról, hogy mire lehet számítani hasonló körülmények között. És a tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy ilyen poros környezetben akármit is tehet az ember, a por egy részével mindenképpen kapcsolatba kerül.

A Hold pora makacsul hozzátapadt az űrruhákhoz, és általában mindenhez, amihez csak hozzáért. Míg a holdbéli por a szemcséi a légkör hiánya és a mikrometeoritok folyamatos bombázása következtében durvák, élesek és hegyesek, a Mars pora a folyamatos erős szeleknek köszönhetően sokkal apróbb, gömbölyűbb szemekből áll, amelyek viszont így könnyebben bejutnak bárhova, és vélhetően statikus elektromossággal töltöttek, tehát szintén hajlamosak hozzátapadni a dolgokhoz.

Az űrruhákra és különféle eszközökre ragadó portól pedig nagyon nehéz lesz úgy megszabadulni, hogy az űrhajós időről időre ne érintkezzen ezzel. A lakóövezeteket és a külső világot egyszerűen képtelenség ilyen szinten elszeparálni egymástól. A por ráadásul nagy megterhelést jelent majd a különféle szűrőberendezéseknek is, amelyeket a veszélyes környezet miatt mindenhová fel kell majd szerelni.

Mindez különösebben nem csüggeszti a jövőbeli emberi küldetések tervezőit, elvégre az űrkutatás kezdetei óta számos lehetetlennel határos problémát kellett megoldani. A hátráltató tényezők nem törik le a Mars One küldetés iránt érdeklődő tömegek lelkesedését sem: a jelentkezés első két hetében csaknem 80 ezren töltötték fel bemutatkozó videójukat a holland cég weboldalára. A jelentkezés első köre augusztus 31-én zárul.

A Curiosity porral borított kerekei

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward