A marihuána és az étvágy

Új információk derültek ki azzal kapcsolatban, hogy a kenderszármazékok hogyan befolyásolják az étvágyat, és hogyan lehetne ezt egészségügyi céllal kiaknázni.

A marihuána és az étvágy

A marihuána élvezeti cikként való használatán túl komoly gyógyászati lehetőségekkel is bír, így kiemelten fontos annak megértése, hogyan csillapítják a hányingert, vagy fokozzák éhségérzetet a kannabisz hatóanyagai. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy az éhségérzet befolyásolása a sejtek CB1 nevű receptorán keresztül történik. Ezt a kender egyik összetevője, a tetrahidrokannabinol (THC) aktiválja, aminek hatására éhséghormonok kezdenek termelődni a szervezetben. Annyi bizonyos, hogy a CB1 receptorok blokkolásával súlycsökkenés érhető el, a folyamat pontos hatásmechanizmusa azonban egyelőre nem teljesen világos.

Ennek a rejtélynek derítették fel most egy újabb részét a Yale kutatói Tamas Horvath neurobiológus vezetésével. A szakértők úgy találták, hogy a folyamatban fontos szerep jut az agyalapi mirigyben található pro-ópiomelanokortint (POMC) termelő neuronoknak. Ezen idegsejtekről mostanáig úgy vélték, hogy a jóllakottság érzetének kiváltásában játszanak szerepet az éhség elnyomására alkalmas hormonok kibocsátása révén, Horvath és kollégái azonban kiderítették, hogy az idegsejtek étvágyfokozó hormonokat is termelnek.

Azt, hogy éppen melyik hormon kerül ki a sejtekből, a mitokondrium egyik fehérjéje szabályozza. Ha a CB1 aktiválódik, ez a protein arra utasítja a POMC-termelő sejteket, hogy az étvágy elnyomását elősegítő hormon helyett a másikat, egy éhségérzetet fokozó anyagot kezdjenek szekretálni. Mindez azt jelenti, hogy a receptorok manipulálása révén valóban szabályozható lehet az étvágy, bár a folyamat jóval összetettebb, mint ahogy azt korábban gondolták a szakértők.

Ahogy a marihuána használata egyre több helyen legalizálódik, egyre többen kutatják, hogyan hatnak annak összetevői az emberi szervezetre, és hogy ezek a folyamatok hogyan lehetnek hasznosíthatók a gyógyászatban. Az utóbbi években azonban több nagyreményű készítmény is megbukott azért, mert a kannabisz összetevőinek hatását nem egészen értették fejlesztői.

A Sanofi-Aventis 2008-ban például kénytelen volt bevonni egyik súlycsökkentő termékét, mivel a vizsgálatok alapján kiderült, hogy az mellékhatásként depressziót válthat ki. Ennek nyomán aztán több nagy gyógyszergyár is felfüggesztette a CB1 receptorokra ható anyagok kutatását és a gyógyszerfejlesztést. Mivel több termék is a fejlesztés utolsó stádiumában volt, ez a húzás dollármilliárdokba került az érintett cégeknek, mondja Steven Heymsfield elhízáskutató.

Az új eredmények azonban új lendületet adhatnak a munkának, és ismét felkelthetik az érdeklődést a kenderszármazékok étvágyszabályozó hatásának kiaknázása iránt. A szakértők szerint a pszichiátriai mellékhatások elkerülésének egyik módja talán az lehet, hogy csak a perifériás idegrendszer sejtjeinek receptorait veszik célba, az agyi neuronok működésének befolyásolását viszont igyekeznek elkerülni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward