A milliárdos Jeff Bezos által negyedszázada alapított rakétagyártó cég csütörtökön teljesítette a mutatványt, kilenc perccel azután, hogy a rakéta útjára indult a floridai Cape Canaveral Űrközpontból. A kilövés eredetileg múlt vasárnapra volt ütemezve, de halasztani kellett, először a rossz időjárás, majd egy heves napvihar miatt.

„Ma teljes sikert értünk el a küldetésben, és nagyon büszke vagyok a csapatra” – mondta el Dave Limp, a Blue Origin vezérigazgatója. „Kiderült, hogy a Never Tell Me The Odds (a rakéta első fokozatának beceneve, vagyis: sose áruld el nekem az esélyeket) tökéletes esélyekkel rendelkezett – még soha nem sikerült egy ekkora méretű hordozórakétának a második próbálkozásra leszállnia. És ez csak a kezdet, mivel gyorsan növelni tervezzük az indítási gyakoriságot, hogy továbbra is teljesíthessük ügyfeleink igényeit.”

A kétfokozatú hordozórakéta két NASA-szondát vitt magával, amelyek immár a Mars felé tartanak (illetve még nem egészen, de erről majd később). Ezzel a Blue Origin új rakétája először szállított működőképes műholdakat. A rakéta, amelyet John Glenn néhai NASA-űrhajósról neveztek el hét BE-4 főhajtóművel emelkedett a magasba, amelyek szuperhideg cseppfolyósított földgázt és folyékony oxigént fogyasztottak. Miután a BE-4-ek leálltak, és az első fokozatról levált a második fokozat, amely kettős hidrogénüzemű BE-3U hajtóművekkel folytatta útját.

Célja a Blue Origin Jacklyn nevű tengeri mentőhajója volt. Hogy lassabb legyen a zuhanás, három hajtóművét ismét beindították a felső légkörben, majd pillanatokkal az Atlanti-óceán felszínének elérése előtt, még három hajtómű beindult. Ezzel együtt kinyílt a landolórendszer is, és a rendszer függőlegesen leereszkedett a focipálya méretű úszó platformra.

Történelmi pillanat

A leszállás pillanatait, amelyet a Blue Origin több létesítményében is élőben közvetítettek, harsány üdvrivalgás fogadta, ami abszolút indokoltnak tűnik. Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy a SpaceXen kívül bárki hajtóművel felszerelt orbitális rakétával landolt, közel 10 évvel azután, hogy a SpaceXnek 2015 decemberében először sikerült sértetlenül lehozni egy Falcon 9 rakétát, ráadásul ezt jóval kevesebb próbálkozásból sikerült megvalósítani, mint annak idején a SpaceXnek, hiszen másodszorra összejött.

Az idáig vezető út ugyanakkor nem volt egyszerű. A Blue Origin New Glenn rakétájának sikeres leszállása szinte pontosan egy évtizeddel azután történt, hogy a vállalat először landoltatta kisebb, szuborbitális  rakétáját, a New Shepardöt. A New Glenn első sikeres indítására januárban került sor, technikai problémák miatt azonban ez a hordozórakéta nem tudta újraindítani a hajtóműveit a leszállás során, így az első fokozat a tengerbe zuhant. A mérnökök több fejlesztést is végrehajtottak a problémák megoldása érdekében, és jelenleg úgy tűnik, hogy a javítások beváltak.

A rakéta visszahozása figyelemre méltó eredmény a Blue Origin számára, amely régóta lemaradással küzd a kereskedelmi űrhajózásban domináns SpaceX mellett. A SpaceX jelenleg 532 sikeres landolást jegyez Falcon hordozórakétáival.

Bezos cége eddig 34 leszállást hajtott végre a szuborbitális New Sheparddel, amely azonban sokkal kisebb és sokkal alacsonyabb magasságig repül. A Blue Origin 2015 novemberében, néhány héttel azelőtt hajtotta végre az első sikeres vertikális leszállást, hogy ez a SpaceXnek először összejött volna a Falcon 9-cel. Bár már akkor is erősen vitatható volt ennek az elsőségnek a jelentősége a két rakéta alapvető eltérései miatt, ez volt az utolsó pillanat, amikor Bezosék elmondhatták, hogy bármiben is vezetnek az űrverseny új korszakában, amelyet azóta is a SpaceX ural.

Csütörtökön azonban, jókora késéssel ugyan, de a Blue Origin is megugrotta a lécet, ami az újrahasznosítható orbitális első fokozatokat illeti. A mentőhajó néhány napon belül visszatér a Floridába, ahol lepakolják róla a New Glennt, és egy hangárba szállítják, hogy ellenőrizzék és felkészítsék a következő indításra.

„A mai nap hatalmas eredmény volt a New Glenn csapatának, amely új korszakot nyitott a Blue Origin és az iparág számára, miközben már az újabb kilövést és leszállást, és ezek ismétlését várjuk” – nyilatkozta Jordan Charles, a vállalat New Glenn-programért felelős alelnöke. „Jelentős előrelépést értünk el a gyártás ütemében és a várható szükségletekre való felkészülésben. Elsődleges célunk jelenleg az indítások gyakoriságának növelése, és persze egyéb terveink megvalósítása.”

Az említett kapacitásnövelésre azonban még egy darabig várni kell. A Blue Origin azt tervezi, hogy a most lehozott hordozórakétát a vállalat Blue Moon Mark 1 küldetése során használják fel újra, amelynek keretében egy teherhordó landolóegységet indítanak a holdra. Jelenleg ez a küldetés van előirányozva következőnek, ami a New Glenn típusú rakétákat illeti. Idővel a vállalat azt tervezi, hogy hasonló flottát hoz létre újrafelhasználható hordozórakétákból, mint amellyel a SpaceX már rendelkezik, és amelynek mindegyik tagja akár 25-ször is repülhet.

Az amerikai fegyveres erők is vizsgálni fogják a csütörtöki indítás eredményeit, hogy felmérjék a New Glenn alkalmasságát a katonai műholdak indításának megkezdésére. A kormány tavaly választotta ki a Blue Origint, hogy a SpaceX és a United Launch Alliance mellett harmadik indítószolgáltatóként csatlakozzon a Védelmi Minisztérium küldetéseihez.

Lassú menet a Marsra

A küldetés persze nem ért véget az Atlanti-óceánra való sikeres leszállással. A New Glenn második fokozata kétszer indította be hajtóműveit, hogy a mélyűr felé induljon, és alig több mint fél órával a felszállás után felkészült a NASA két ESCAPADE műholdjának kibocsátására.

Az ikerműholdakat a rakéta tetején lévő tartókból engedték ki, hogy azok megkezdhessék közel kétéves útjukat a Marsra, ahol pályára állnak majd. A jövőben azt fogják vizsgálni, hogyan hat a napszél a vörös bolygó légkörének ritka felső rétegeire. A szakértők úgy sejtik, hogy a Nap sugárzása pusztította a Mars légkörét, aminek hatására az egykor meleg, lakható bolygó a mai globális, élhetetlen sivataggá változott.

„Nagyon örülök és megkönnyebbültem, hogy a NASA ESCAPADE űreszközei a kilövés után is épek, és alig várom az út következő fejezetét, amely segít megérteni a Mars dinamikus űridőjárási környezetét” – mondta el Rob Lillis, a küldetés vezető kutatója a Kaliforniai Egyetem munkatársa.

A kutatók meg szeretnék érteni a Mars légkörének felső rétegeinek működését, hogy többet tudjanak meg arról, mi okozta ezt a drasztikus változást. A két ESCAPADE különböző helyekről gyűjt majd adatokat, és így különböző részekről lesznek egyidejű pillanatfelvételeink a napszélről és a légköri viszonyokról. Egy másik NASA szonda, a MAVEN hasonló adatokat gyűjt, mióta 2014-ben megérkezett a Marshoz, de ddig ez volt az egyetlen ilyen megfigyelőállomás.

Az ESCAPADE műholdak körülbelül 80 millió dolláros költségvetéssel kerültek fejlesztésre és indításra, ami a NASA legutóbbi Mars-küldetéseihez képest olcsónak számít. Az űreszközöket a Rocket Lab építette, és a projektet a NASA képviseletében a Kaliforniai Egyetem kutatói irányítják.

A NASA körülbelül 20 millió dollárt fizetett a Blue Originnek az ESCAPADE küldetésben való részvételért, ami lényegesen kevesebb, mint amennyibe egy másik erre a célra szánt rakétával történő indítás került volna.

A küldetést az eredeti tervek szerint tavaly indították volna el, amikor a Föld és a Mars megfelelő pozícióban voltak ahhoz, hogy közvetlen utazás legyen lehetséges a bolygók között. A Blue Origin miatt azonban csúszott az indítást, és végül egy évet kellett várni, amíg a cég második New Glenn rakétája repülésre kész lett. Most az ESCAPADE műholdak, amelyek mindegyike körülbelül fél tonnát nyom üzemanyaggal együtt, különleges pályán fog keringeni több mint másfél millió kilométerre a Földtől, egészen jövő novemberig, amikor ténylegesen elindulnak a vörös bolygó felé. Az űreszközök 2027 szeptemberében érik el a Marsot, és 2028-ban kezdik meg tudományos küldetésüket.

A Rocket Lab földi irányítói csütörtök késő este sikeresen felvették a kapcsolatot az ESCAPADE műholdakkal. „Az ESCAPADE küldetés része a stratégiánknak, amelynek célja a Mars múltjának és jelenének megértése, hogy az első űrhajósokat biztonságosan oda tudjuk küldeni” – mondta el Nicky Fox, a NASA tudományos küldetésekért felelős vezetőhelyettese, így folytatva: