A levegőben is terjed a koronavírus?

Vagy csak cseppfertőzéssel? A kérdésekre egyelőre nincs egyértelmű válasz.

A levegőben is terjed a koronavírus?

A napokban a több tucat ország több száz kutatója kérte az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) egy nyílt levélben arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogadják el és hirdessék a lakosságnak, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus a levegőn keresztül is terjed, vagyis nemcsak cseppfertőzéssel, hanem 5 mikrométernél kisebb, a levegőben tartósan megmaradó aeroszolok útján is átadódhat. A helyzet azonban egyáltalán nem egyértelmű, illetve az is lehetséges, hogy maga a kategorizáció a problematikus, és ezen is változtatni kellene.

A világjárvány kirobbanása óta a vezető egészségügyi szervezetek alapvetően azt hangoztatták, hogy a vírus elsősorban szoros kontaktus esetén, nagyobb (legalább 5 mikrométeres) cseppek formájában kerül át egyik emberről a másikra. Ezek a cseppek pedig a levegőben nem maradnak meg hosszú ideig, hanem lehullanak a földre. Az aeroszolos fertőzést csak bizonyos orvosi beavatkozások esetén tartották valószínűnek, a felületek útján való fertőződést (amikor egy vírussal szennyezett felszín érintése után az arcunkhoz nyúlva fertőződünk meg) pedig lehetségesnek, de szintén ritkának nevezték.

A levél állítása szerint az azt aláírók, illetve más kutatók által végzett vizsgálatok alapján minden kétséget kizáróan igazoltnak tekinthető, hogy a fertőző fázisban kilégzés, beszéd és köhögés közben olyan apró, vírussal telített cseppek is a levegőbe kerülnek, amelyek ott megmaradnak, és kockázatnak teszik ki az egy-két méternél távolabb tartózkodókat is.

Galéria megnyitása

Az aeroszolos fertőzés lehetőségét valóban számos kutatás vizsgálta az elmúlt hónapokban. Egy márciusban közzétett tanulmány szerzői például úgy találták, hogy a vírusrészecskék megfelelő körülmények között akár 3 óráig is a levegőben maradhatnak. Más kutatások azt sugallták, hogy egyes járványgócok kialakulásában komoly szerepet játszhatott a nem megfelelő szellőzés.

Igazság szerint azonban az aeroszolos fertőződésre vonatkozó bizonyítékok java egyelőre közvetett. Az előzőleg idézett márciusi vizsgálatot kezdettől sok kritika érte, mivel a szakértők laborkörülmények között vizsgálták a cseppek viselkedését, nem pedig a való életben. Arra pedig egyelőre senkinek sincs egyértelmű bizonyítéka, hogy az aeroszolok valóban rendszeresen új fertőzéses eseteket eredményeznének, sőt, a sebészi maszkok fertőzést korlátozó hatását sugalló eredmények inkább arra utalnak, hogy az ilyen átadás nem általános. Tisztán tudományos szempontból tehát akár jogosnak is tekinthetnénk, hogy a WHO habozik állást foglalni a vitában.

A probléma ráadásul sok szempontból szemantikai kérdés. A levegőben terjedőnek tekintett kórokozók, mint a tuberkulózis baktériuma vagy a kanyaró vírusa, rendszeresen fertőznek aeroszolos cseppek útján, vagyis egy adott térben akár órákkal az után is képesek fertőzni, hogy a patogént hordozó személy elhagyta a szobát. A COVID-19 esetében egyelőre úgy tűnik, hogy ez nem áll fenn. A levélírók viszont azt mondják, hogy bizonyos körülmények között a vírus rövid időszakokra levegőn keresztül is fertőzővé válhat, akár a mindennapi életben is. Ilyen körülményeket teremthet, ha rosszul szellőző helyiségben vagyunk vagy hosszabb időt töltünk egy térben más emberekkel.

Galéria megnyitása

A levél aláírói tehát azzal érvelnek, hogy bár a SARS-CoV-2 valószínűleg nem terjed aeroszolokkal olyan gyakran, mint a kanyaró vírusa, a fertőzés ezen módjának is fennáll a kockázata, amire a WHO-nak és a többi hasonló szervezetnek figyelmeztetnie kellene az embereket. Ahogy egyébként számos közegészségügyi és egyéb szervezet ezt meg is tette az utóbbi időszakban, rendszeresen hangoztatva, hogy a zárt terek és a tömegek különösen nagy kockázatot jelentenek fertőzési szempontból, függetlenül attól, hogy a vírus mekkora cseppekben terjed.

A kutatók egy része szerint ráadásul az aeroszolok kontra cseppek vita elve elavult kategóriákon alapul. Véleményük szerint ahelyett, hogy azon vitatkozunk, terjed-e a levegőn keresztül egy kórokozó vagy sem, egy skálán kellene elképzelni a terjedés kérdését. Ennek egyik vége felé helyezkedne el a kanyaró vírusa, amely nagyon gyakran fertőz aeroszolok útján, a másikon pedig a légúti betegségek, például az influenza kórokozói, amelyek általában közvetlen cseppfertőzéssel terjednek. A SARS-CoV-2 ezen a skálán valahol a középtájt kapna helyet, valószínűleg közelebb az influenzavírusokhoz, mint a kanyaró patogénjéhez.

Hogy a COVID-19-et okozó vírus pontosan hol helyezkedik el a skálán, az tudományos szempontból nyilvánvalóan fontos kérdés, hiszen ha új információk derülnek ki, ezek befolyásolhatják a jövőbeli korlátozásokat. Közegészségügyi oldalról viszont jelenleg annyi a lényegi üzenete a felvetésnek, hogy fennállhat aeroszolos fertőzési kockázat, és abban igazuk lehet a levél íróinak, hogy erre az illetékes szerveknek, köztük a WHO-nak figyelmeztetniük kellene. És ezt sokan meg is teszik, rendszeresen hangoztatva, hogy a fertőző cseppek méretüktől függetlenül úgy kerülhetők el a legkönnyebben, ha tartjuk a távolságot másoktól és maszkot viselünk (különösen beltérben és tömegben), gyakran mosunk kezet, illetve nem nyúlkálunk az arcunkhoz.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap