Az elmúlt években azért már nyilvánvalóvá vált, hogy a videojátékok nem csak a „kockák” által űzött fölösleges hülyeség, hanem komoly szórakozási és szociális lehetőségeket nyújtanak az embereknek kortól, nemtől és testi adottságoktól függetlenül. A kérdés igazából csak az, hogy mennyire megy más tevékenység rovására.
A Generali a Biztonságért Alapítvány megbízásából készült felmérés arra volt kíváncsi, hogy a magyar gyerekeket mennyire érdeklik a videojátékok és erről mit és hogyan gondolkoznak a szülők. A kérdőív 800 szülő és 600 gyerek részvételével készült és az eNet készítette, az eredmények egy részét osztották most velünk.
A kutatás apropója az lett, hogy 2019-ben a WHO a videojáték-függőséget betegségnek nyilvánította. A kérdés az volt, hogy ez a betegség hány embert sújt valójában?
A kutatás szerint a 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede, 76 százalékuk játszik videojátékokkal. A fiúk és a 10-16 éves korosztály körében ez az arány még magasabb. A kutatók összefüggést találtak a szülők és a gyerekek videojátékozási szokásaiban is, amennyiben a szülő játszik, a gyermeke nagyobb eséllyel szintén játékos lesz. Az a szülő, amelyik játszik, annak a gyermeke 92% eséllyel maga is játszani fog, ellentétben a nem játszó szülőknél, ott ez az arány csak 55%.
A játékosok 74%-a telefonját használja elsődleges játékplatformnak, ezt követik a konzolok 42%-kal és végül a laptop, PC, tablet, ezek használata körülbelül 30%-ra tehető.
A legnépszerűbb játékok a Fifa, Need for Speed, Civilization, Starcraft, Call of Duty és a Counter-Strike.
A gyerekek 24%-a naponta játszik, 12% viszont akár naponta többször is nekiugrik. A 32%-uk hetente többször, de nem napi szinten. A játékosok 7%-a az, akik heti több, mint 20 órát töltenek játékkal, de összességében a magyar gyerekek átlaga heti 8 órára jön ki.
A gyerekek 76% vallotta be, hogy nem gyakran, de elfelejtette a teendőit a játék miatt és 65%-uk idősebbekkel is játszik együtt.
„Heti 8 óra kicsivel több, mint napi egy óra. Ezt az időmennyiséget általában össze lehet egyeztetni más feladatokkal és szabadidős tevékenységekkel, vagyis nem vesz el időt más fontos tevékenységektől (pl. sport, művészetek, barátokkal töltött idő). A nemzetközi kutatások eredményei ennél magasabb napi átlagos óraszámot közölnek, körülbelül két órányit. Ami fontos – és egybeesik az Amerikai Gyermekorvosok Társaságának ajánlásával is – az az, hogy a gyerekeknek napi 8-10 órát kell aludniuk, körülbelül 1 órát javasolt mozogniuk (pl. sport), el kell végezniük az iskolai és otthoni feladataikat, megfelelően kell táplálkozniuk, és javasolt a lefekvés előtti egy órát képernyőmentes tevékenységekkel tölteni. Amennyiben ezek mind megvalósulnak, a fennmaradó időben nyugodtan megengedhetik a szülők a videójátékokat is” – véli Király Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének kutatója.
