Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg évente közel hétmillióan halnak bele a magas légszennyezettség következményeibe. A légzőrendszerei problémákon túl a levegőben található szennyező anyagok az immunrendszert is gyengíthetik, szülési komplikációkat okozhatnak, növelik az érrendszeri problémák kialakulásának esélyét és számtalan más módon hathatnak testünk egészségére.

A hatás azonban nem áll meg ezen a szinten. A légszennyezettség és a szellemi teljesítmény kapcsolatát eddig jobbára csak iskolás korú gyerekeken vizsgálták, és ezen adatokból nem sikerült tiszta képet kapni az összefüggésekről. Most azonban egy kínai kutatócsoport elvégzett egy hosszabb távú, több korosztályt átfogó vizsgálatot is, amely alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy a magas légszennyezettség rontja a szóbeli kifejezőkészséget és a matematikai teljesítményt is.

A kutatók 20 ezer emberrel töltettek ki a nyelvi és számtani készségeket mérő teszteket először 2010-ben, majd 2014-ben is. A Kína különböző régióiban élő résztvevők kora kisiskolástól a nyugdíjaskorig terjedt. Az eredmények és a légszennyezettségi adatok összevetése alapján úgy tűnik, hogy minél hosszabb ideig él valaki szennyezett levegőjű helyen, annál inkább romlik a szellemi teljesítménye. A levegő minősége különösen a nyelvi képességekre van hatással, és a többi csoportnál is erősebben befolyásolja az idősek, a férfiak, illetve az alacsony iskolázottságúak szellemi teljesítményének alakulását.

A légszennyezettség hatása olyan kifejezett, hogy a legrosszabb levegőjű városokban élők négy év alatt átlagosan akkora romlást mutattak, mintha egy évvel kevesebbet jártak volna iskolából. Az előbb említett, különösen veszélyeztetett csoportokban azonban ennél is jelentősebb volt a szellemi hanyatlás. Az alacsony iskolázottságúak esetében kiemelten jelentős a probléma, mivel nagy részük fizikai munkát a végez a szabadban, így még inkább ki vannak téve a szennyezett levegő hatásainak.

Bár a vizsgálatot Kínában végezték, annak tanulságai egyetemesek: a WHO 2018-as jelentése szerint világszerte 10 emberből 9 szennyezett levegőt szív. A következmények pedig mind egyéni, mind társadalmi szinten jelentősek. A kognitív hanyatlás rontja a döntésképességet, és növeli a demencia kialakulásának kockázatát, ami kihatással van az életminőségre, és társadalomra is nagy terhet ró, hiszen egyre több olyan tagja lesz, aki nem tud saját ellátásról gondoskodni.