A legnagyobb dinoszaurusz?

Egy Argentínában dolgozó paleontológus csapat rendkívüli méretű csontokat tárt fel, amelyek talán a valaha élt legnagyobb dinoszauruszhoz tartozhatnak. Biztosat azonban még nem lehet állítani, bármennyire hangzatosnak is tűnik a világ legnagyobb állata titulus.

A legnagyobb dinoszaurusz?

1. oldal

Egy Argentínában dolgozó paleontológus csapat rendkívüli méretű csontokat tárt fel, amelyek talán a valaha élt legnagyobb dinoszauruszhoz tartozhatnak. Biztosat azonban még nem lehet állítani, bármennyire hangzatosnak is tűnik a világ legnagyobb állata titulus.

A lelet persze ettől függetlenül rendkívül izgalmas, több szempontból is. A csontokra egy mezőgazdasági munkás akadt rá, a feltárást pedig az Egidio Feruglio Paleontológiai Múzeum munkatársai végezték el. A 95 millió évesre datált lelőhelyen összesen nagyjából 150 csontot találtak, amelyek az eddigi vizsgálatok alapján egyazon hosszú nyakú, nagy tömegű faj hét egyedéhez tartozhattak. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy eddig ismeretlen fajról lehet szó, amelyről azonban a szokatlanul gazdag lelőhelynek köszönhetően rengeteg újdonságot megtudhatnak majd az állatok fejlődését, életmódját és viselkedését kutató szakértők.

A csontok mérete volt azonban az elsődleges ok, amiért a feltárás híre bejárta a világsajtót. Ahogy az alábbi képen látható, a gigantikus combcsont jóval hosszabb a melléje fekvő kutató magasságánál. Az első becslések alapján a teljes állat 40 méter hosszú lehetett és 77 tonnát nyomott. Ha a számítások megerősítést nyernek, a gigantikus állat valóban a legnagyobb ismert dinoszaurusszá léphet elő, ehhez azonban még számos vizsgálatnak kell alávetni a leleteket.

A paleontológia örök problémája, hogy nagyon kevés leletre támaszkodva kell levonni a kihalt fajokra vonatkozó következtetéseket. Ez fokozottan igaznak tűnik a dinoszauruszok legnagyobb képviselőire. Az sauropodák egyik legnagyobb képviselője, a becslések szerint 30 méter hosszú és 80 tonnás Argentinosaurus méreteire például pusztán néhány gerinctöredék, borda és egy részleges combcsont alapján következtetnek a kutatók. A nála is nagyobbnak gondolt Bruhathkayosaurusból egyelőre csak néhány lábcsont, a csípőcsont, illetve a farok egyes darabjai ismertek, és a sokat vitatott, 1989-es leletegyüttesből mindössze egy csigolyát tártak fel teljesen, időközben azonban ennek nyoma veszett.

A paleontológia történetében bőven akadnak más hasonló és még bizonytalanabb történetek is, a már-már mitikus magasságokba emelkedő Amphicoeliasról például azt állították, hogy 58 méteresre is megnőhet. A hihetőséget persze némiképp rontja, hogy a becslés egyetlen csigolyán alapul, amelyről senki sem tudja, hogy hová tűnhetett, miután 1877-ben előásták.

A helyzetet tovább nehezíti az a tény, hogy még a bőséges leletanyaggal rendelkező Sauropoda-fajok esetében sem lehet biztosan megmondani, hogy azok mekkorák és milyen nehezek voltak az felnőtt egyedek. A testméret meghatározásához ugyanis kisebb, hasonló testfelépítésű fajok teljesebb csontvázát veszik alapul. Ez a módszer azonban egyáltalán nem biztos, hogy pontos megoldást ad a problémára, hiszen nincs garancia arra, hogy ténylegesen arányosak egymással a testarányok a kisebb és nagyobb fajok egyedei közt.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy például a farok hosszának becslésében bekövetkező hibák mekkora befolyással lehetnek a kinek a dinoszaurusza a legnagyobb vitában. A sauropodák testhosszából jelentős részt tesz ki a farok, amelynek hosszúsága nagyban függ attól, hogy hány csigolya esik erre a testtájra. Teljes farokrészekre azonban nagyon ritkán lehet ráakadni, és rendelkezésre álló kevéske lelet alapján a csigolyaszám meglehetősen széles határok közt mozog, attól függően, hogy melyik fajba tartozott az adott egyed. Tekintve, hogy a most feltárt lelőhelyen mindössze 150 csontot sikerült feltárni, amelyek hét egyed közt oszlanak meg, a farokrész csigolyáinak rekonstruálásakor valószínűsíthetően ismét más, kisebb fajok anatómiai jellegzetességeire kell támaszkodni, ami nagyon bizonytalannál teszi a testhosszal kapcsolatos becsléseket.

2. oldal

A tömegbecslés ismét a problematikus kategóriába esik. A csontok ugyanis önmagukban nagyon keveset árulnak el azzal kapcsolatban, hogy az állat inkább szikárabb vagy termetesebb lehetett, ami pedig egy ekkora méretű egyed esetében óriási különbségeket eredményezhet, ami a testtömeget illeti. Pontosan ez a probléma eredményezte a paleontológusok körében csak „a sauropodák zsugorodása” néven emlegetett tudománytörténeti folyamatot.

Pár évtizeddel ezelőtt a 180 tonnás, 27 méteres Ultrasaurust tartották minden idők legnagyobb dinoszauruszának. Később kiderült, hogy ilyen faj nem is létezett, az egyetlen hozzá köthető leletegyüttes ugyanis eltérő fajokba tartozó egyedek csontjaiból állt össze, többek közt Supersaurusokhoz és Brachiosaurusokhoz tartozó maradványokból.

A Supersaurus ennél egy fokkal jobban teljesített, hiszen a faj léte nem kérdőjeleződött meg, az évek során azonban jelentősen csökkent az a tömeg, amelyet realisztikusnak tartottak a kutatók. Jelenleg a Supersaurust 33 méter hosszúra és 45 tonnára becsülik. A Seismosaurus még ennél is szerencsétlenebbül járt, ami vélt méreteit illeti. Eredetileg úgy gondolták, hogy akár 52 méteresre is megnőhetett, és több mint 100 tonnát nyomott, azóta azonban kiderült, hogy a Diplodocusok közé tartozó állat legfeljebb 33 méteres lehetett. Akadt olyan faj is, amelyet minden idők legnagyobbjaként harangoztak be, holott egyetlen egyed egyetlen foga került elő az ásatások során.

A szárazföldi dinoszauruszok nem az egyetlen állatcsoport, amely a tudományos túlméretezés nyavalyájától szenved. A Pliosaurus nevű gigantikus tengeri hüllő legnagyobb fajának képviselőiről például először azt állították, hogy hossza meghaladta a 15 métert, később aztán ezt az adatot 10−12 méterre módosították. A régmúlt idők fajaira általában jellemző, hogy megtalálásukkor sokkal nagyobbnak tűntetik fel ezeket, mint amit aztán az alaposabb vizsgálatok valószínűsítenek.

Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a most feltárt új faj egykori képviselői ne lennének óriási nagyok, vagy akár a legnagyobbak a Földön valaha élt állatok között. A jelenlegi adatok alapján biztosan jó eséllyel indulhatnak ez utóbbi címért. Ennél többet azonban egyelőre nem lehet állítani a csontokról.

A combcsont méretei alapján történő hosszúságbecslés nem szentírás, főként mert rengeteg a bizonytalanság a hasonló méretű állatok csontrendszerének szerkezetével kapcsolatban. Az új dinoszauruszból ráadásul számos darab „hiányzik”, így a csontváz rekonstruálása során, ami a tömegbecslés alapvető feltétele, sokat kell találgatni. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a végső számítások 33 méter körüli hosszúságra és 50 tonna körüli súlyra teszik majd az állatot, ez jellemző ugyanis a legtöbb fajra a sauropodák legnagyobbjai közt. Mivel több olyan dinoszauruszra is ráakadtak már, amely hasonló méretű, az ennél nagyobbnak titulált leletekkel kapcsolatban pedig túlságosan is sok a bizonytalanság ahhoz, hogy méretük hihetőnek tűnjön, könnyen elképzelhető, hogy ez a méret a felső határa a dinoszauruszok nagyságának.

A leletek szegényessége miatt ugyanakkor akár egyetlen új felfedezés is romba döntheti az eddigi információkból felépített látszólagos rendet. Ami az új dinoszauruszfajt illeti, mindenképp érdemes lesz megvárni a csontokról íródó első tanulmányokat, mielőtt méretekkel kezdenénk dobálózni. És ahogy már említettük, talán nem is az állatok nagysága szolgáltatja majd az ásatás legnagyobb meglepetését, hiszen az is rendkívülinek számít, hogy egyetlen faj ennyire sok képviselőjének a maradványait találták meg egy helyen. Az argentin lelőhely tehát talán abba is bepillantást nyújthat, hogyan éltek ezek a kétségkívül tekintélyes méretű állatok.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward