Az AMD jelenlegi videokártya-generációja eléggé visszafogottnak tekinthető, hiszen asztali fronton ezúttal a felsőkategóriát is mellőzték, az abszolút csúcskategóriában pedig már évek óta nem állítottak méltó ellenfelet az Nvidia termékeivel szemben, ám a következő generációs kínálat már sokkal színesebb és ütőképesebb lehet. Legalábbis erre utal az egyik megbízható szivárogtató beszámolója, aki korábban már nagyon sok pontos információt szállított, így érdemes lehet adni a szavaira, még ha továbbra is egészséges gyanakvással fogadjuk őket, hiszen mégis csak pletykáról van szó.
Az RDNA 4 architektúra egyelőre csak asztali fronton debütált, nem készült belőle se mobil változat, se iGPU, valamint az alsókategóriás megoldások piacát sem hódította meg – csak és kizárólag a Radeon RX 9060-as és a Radeon RX 9070-es széria formájában érhető el. A vállalat a következő generációval, amit jelenleg RDNA 5 és UDNA névvel egyaránt emlegetnek a szivárogtatók, már sokkal szélesebb piaci szegmenseket vehet célba, már amennyiben hihetünk az előzetes információknak.
A dolgok jelenlegi állása szerint a következő generációs AMD GPU kínálat csúcsán egy AT0 kódnévvel emlegetett GPU foglalhat helyet, ami összesen 96 aktív CU tömbbel rendelkezhet. Ezeket 8 Shader Array tömöríti, amelyeknél minden egyes egységben 16 Shader Engine foglal helyet, egy-egy Shader Engine pedig 6 CU tömbbel rendelkezik. Az AT0 modell várhatóan 512-bites memória-adatsínt alkalmazhat, azaz jó eséllyel a felsőkategóriát is magabiztosan célba veheti vele az AMD, még ha az abszolút csúcskategóriában nem is feltétlenül terem számára babér.
Érkezhet még az AT2-es GPU is, ami jelentősen kevesebb erőforrást mozgósíthat, hiszen itt már csak 40 aktív CU tömböt lehet munkára fogni, amelyeket 8 Shader Engine tömörít, ezekben egyenként 5 Cu tömb lesz jelen, a 8 Shader Engine pedig 4 Shader Array formájában válik elérhetővé – egy egy Shader Array fedélzetén 2 Shader Engine lapulhat, így jön ki a 8 darab. Ennél a verziónál hat memóriavezérlő állhat rendelkezésre, ami azt eredményezheti, hogy 192-bites memória-adatsínt fogat munkára a termék, ha egy-egy memóriavezérlő 32-bites lesz.
Az AT3-as fejlesztés már csak 24 aktív CU tömbbel büszkélkedhet, ami 4 Shader Engine formájában válik elérhetővé, ezek egyenként 6 darab CU tömböt tartalmaznak majd, az egész pedig két Shader Array belsejében foglalhat helyet. Érdekes módon ebben az esetben több memóriavezérlőt tartalmaz a GPU, mint az AT2 esetében: 6 helyett immár 8 UMC lapulhat a dizájnban. Ez arra utalhat, hogy ez a GPU – a 12 CU tömbbel ellátott AT4-es fejlesztéssel karöltve – már nem GDDR, hanem LPDDR5X szabványú fedélzeti memóriához kapcsolódhat. Egy-egy memóriavezérlő ebben az esetben már nem 32-bites, hanem csak 16-bites adatsínnel rendelkezhet. Az AT3-as verzió 8 darab, míg az AT4-es már csak négy darab memóriavezérlőt vonultathat fel, ami azt jelentheti, hogy előbbi 96-bites, utóbbi pedig 64-bites memória-adatsínt használhat.
A Shader Array belsejében található Shader Engine tartalmazza a Render Backend egységet, illetve a Graphics Engine egységet is, ezekhez L2 Cache kapcsolódik, az egész tömb pedig a GPC-vel is össze van kötve.
A fentiek egyelőre még csak pletykaszintű információk, az még nem derült ki, mennyire állhatnak közel a végleges felépítéshez, így érdemes őket érdekességként kezelni. Egyelőre az sem világos, az új generációs videokártyáknál milyen nevezéktant alkalmaz a gyártó: egyaránt szó lehet a Radeon RX 10700-ashoz vagy a 10070-eshez hasonló nevezéktanról, de az is benne van a pakliban, hogy teljesen új elnevezést alkalmaznak, ezzel utalva arra, hogy nagy előrelépésről van szó.
Az új generációs grafikus processzorok az eddigi információk alapján még csak a tervezőasztalon létezhetnek, eddig nem érkezett hír azzal kapcsolatban, hogy elérték volna a „tape out” fázist, amikor a tervek alapján elkészül az első kézzel fogható lapka, vagyis a felépítés még változhat. Ennek fényében végleges specifikációkról és végleges árazásról sem érdemes beszélni, az ugyanis csak egyszerű spekuláció lenne, ami vagy bejön, vagy nem.
