A KORONAVÍRUS MIATT KÉSNI FOG A SAMSUNG 3 NM-ES GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJA?

Eleinte 2021-ben szerették volna megkezdeni a 3 nm-es csíkszélesség használatát, ám a koronavírus közbeszólt – legalábbis a DigiTimes értesülései szerint.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
2020. ápr. 7. 10:54
A koronavírus miatt késni fog a Samsung 3 nm-es gyártástechnológiája?

Az év elején derült ki, hogy a Samsung már prototípust is készített a később tömegtermelésbe álló 3 nm-es gyártástechnológia korai változatának bevetésével. Ennél a node-nál a dél-koreai óriásvállalat a FinFET helyett a GAAFET technológiát veti be a tranzisztorok esetében, ami újfajta dizájnt jelent, erre pedig azért van szükség, mert a csíkszélesség csökkenésével a FinFET egyszerűen nem lesz jó választás a fizikai korlátai miatt, ugyanis erre a szintre már nem skálázható.

Galéria megnyitása

A Samsung a Gate All Around FET technológiát választotta a 3 nm-es csíkszélességhez, ráadásul mindezt úgy tették, hogy az új eljárás alkalmazásakor a FinFET-hez készített eszközöket is újra fel lehet használni, ami elméletben jelentősen gyorsíthatja a gyártástechnológia tömegtermelésbe állását. A FinFET anno frappáns megoldást jelentett arra, hogy a kikapcsolt tranzisztor esetében a source és a drain elektródák közötti elektronszivárgás mértékét jelentősen csökkentsék, ehhez azonban újfajta megközelítésre került sor. A planáris CMOS dizájnnal ellentétben itt már kiemelkedett a szubsztrátumból, vagyis az alaprétegből a source és a drain elektróda, maga a gate, azaz a kapuelektróda pedig átkarolta őket, vagyis lényegében 3D-s tranzisztor jött létre. Ennek nagy előnye volt, hogy a planáris CMOS tranzisztorokhoz képest sokkal alacsonyabb kapcsolási idővel dolgozott, valamint magasabb áramsűrűséggel rendelkezett, így még manapság is széles körben alkalmazzák. A további skálázás hatására azonban erősödik az úgynevezett short channel effekt, így más megoldásra van szükség.

Galéria megnyitása
A FinFET utódja a GAAFET lesz, ahol már nanocsövekből vagy nanolapkákból álló csatornákat használnak a source és a drain elektróda között, ezek pedig az alaprétegre merőlegesen, illetve vele párhuzamosan is kialakíthatóak. A nanocsövekből vagy nanolapkákból dizájntól függően több darab is használható attól függően, milyen igényeket kell kielégíteni. A nanocsöves megoldások lényegében az alacsony fogyasztású lapkák építéséhez jöhetnek jól, ám ezeket nagyon nehéz gyártani. A nanolapkás dizájn ehhez képest több előnyt is tartogat az egyszerűbb gyártás mellett: a csatornák effektív térfogata megnövelhető, ezzel együtt pedig a teljesítmény és a skálázhatóság is sokkal jobban alakul. A Samsung a GAAFET alapján egy saját nanolapkás dizájnt alakított ki, amit Multi-Bridge Channel FET, azaz MBCFET névvel emlegetnek és már szabadalom is védi.

A korábbi információk szerint az új gyártástechnológia segítségével a 7 nm-es csíkszélességgel összehasonlítva 45%-kal kisebb lapkaméret érhető el, a teljesítmény pedig úgy növekedhet 35%-kal, hogy közben a fogyasztás 50%-ra csökken.

Az eredeti tervek szerint a 3 nm-es csíkszélesség, azaz a 3GAE még 2021 folyamán hódító útjára indulhatna, ám a DigiTimes szerint a jelenleg is nehézségeket okozó koronavírus-járvány miatt némileg módosítani kell az ütemterven, azaz mindenképpen 2022-re csúszhat az új eljárás bevezetése. Az ok: a koronavírus miatt csúszik a gyártósorok és egyéb eszközök telepítése, ami a gyártás beindítását is későbbre tolja. A dolog azért is érdekes, mert a nagy tajvani rivális, a TSMC is 2022-re tervezi a saját 3 nm-es gyártástechnológiájának bevezetését. A Samsung korábban azt a célt fogalmazta meg, hogy 2030-ra a világ legnagyobb félvezetőgyártójává akar válni, ezzel együtt pedig a 3 nm-es szinten is meg akarja előzni a TSMC-t, ám a jelek szerint ez egy picit nehezebben megy majd, mint korábban gondolták. Mivel így már mindkét vállalat 2022-ben akarja tömegtermelésbe állítani a saját 3 nm-es gyártástechnológiáját, így elméleti esélye még van a Samsungnak az elsőségre, de hogy mit mutat majd a gyakorlat, az csak később derülhet ki.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

8 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
axe
axe
2020. ápr. 7. 12:52
#1

nincs a cikkben a drágulni szó? :O

szbalazs
szbalazs
2020. ápr. 14. 17:33

@tomchee Nem beszélve arról, hogy "az elmúltnyolcévben" folyamatosan azt magyarázták, hogy az ilyen gyenge Forint az felelőtlenség, kiszolgáltatja az országot és bizonyítja a szocialista monetáris politika és kormányzás elhibázottságát, meg hogy Euro kell minél hamarabb (persze azt saját jól felfogott érdekükből már azok is húzták halasztották miközben sehol sem álltunk a bevezetést tekintve). Aztán ezek nyertek, a Forint meg világválság nélkül is kb. ugyanazon a szinten rugózott szép lassan (ön)gerjesztve a gyengébbnél gyengébb saját árfolyamokat. De ez már nem zavarta a FIDESZ-t (se Matolcsy-t), sőt egy-egy EU-s támogatás megérkezése előtt még meg is rángatták kicsit ezt a szerencsétlen valutát, gondolva hogy az érkező 200.000.000 EUR-ból 330-as árfolyamon több Forint lesz, mint 310-esen. Persze ettől az egész magyar gazdaság újra és újra leértékelődött egy kicsit, a veszteség egy része pedig középtávon még akkor is megmaradt ha a gazdaság "visszaerősödött" de sebaj, mert több pénzt lehetett a haverok között szétosztani, akik meg sz*rtak az EUR-HUF árfolyamra hisz Forintból éltek, Forintért dolgoztak és forintért vették a jó vastagon fogó ceruzáikat...

Vissza az oldal tetejére