A Kioxia mérnökei éppen azon dolgoznak, hogy a jövőben még nagyobb adatsűrűséggel rendelkező, még nagyobb adattároló kapacitású SSD meghajtók és kártyák készülhessenek, amelyeknél egyetlen NAND Flash cella akár 7 bitnyi adat tárolására is képes. Jelenleg ezen a téren a QLC tartja a csúcsot, ami cellánként 4 bitnyi adatot tud tárolni.
A friss fejlesztés közel duplájára emelheti a jelenlegi maximális adattároló kapacitást az SSD piacon, igaz, előtte még elég sok teendőt kell elvégezniük a mérnököknek, például stabilizálniuk kell az adattároló-architektúrát, hogy az szobahőmérsékleten is használható legyen. Ezt, illetve a többi kisebb-nagyobb kihívást letudva egy olyan technológia születhet, ami mind az átlagfelhasználói, mind pedig az üzleti szegmensben leválthatja a klasszikus merevlemezeket.
A hepta-level flash néven futó fejlesztés alapjául egy új szilícium-feldolgozó gyártástechnológia szolgál, amellyel növelhető a cellasűrűség, ugyanakkor a működéshez egyelőre kriogén hűtésre van szükség, ami azt jelenti, hogy speciális hűtőközeget használtak, ám ennek pontos típusát nem részletezték. A kriogén hűtések közé tartozik egyebek mellett a folyékony nitrogén alapú, illetve a cseppfolyós széndioxid alapú megoldások is, vagyis a cellánként 7 bit tárolására képes tesztlapka egyelőre csak a laborban működik.
Az új NAND Flash lapka alapját adó felépítés lényege, hogy a New Silicon Process névre keresztelt eljárás keretén belül a poliszilícium alapú összetevőket egykristályos szilíciumra cserélik a memóriacella tranzisztorában található csatorna kialakításához. Az újfajta megoldással a mérnökök tapasztalatai szerint jelentősen csökkenthető az olvasási-zaj, ami a folyamat során keletkezik a NAND Flash chipnél, méghozzá akár kétharmadával is. Ezzel a megoldással jelentősen „tisztíthatóak” az olvasási jelek, ezáltal hatékonyabban és pontosabban olvashatóak ki az adatok, ami lehetővé teszi a cellánkénti 7 bitnyi adat tárolását.
A cellánként 7 bitnyi adat tárolásához 128, azaz kettő a hetediken mennyiségű feszültségszint pontos megkülönböztetésére van szükség, míg a QLC esetében még csak kettő a negyediken, azaz 16 feszültségszint használatára van szükség. A hepta-level cell technológia zökkenőmentes használatához SSD vezérlő szintjén is komplexebb, kifinomultabb dizájnra lehet szükség, mint manapság, a nagyobb számítási teljesítmény pedig nagyobb fogyasztással és hőtermeléssel járhat.
A Kioxia szerint az új adattároló architektúra köré épülő NAND Flash lapkákat jelentősen olcsóbb lesz gyártani, mint a jelenlegi termékeket, ezzel együtt a kriogén hűtés alkalmazásával is lehetne cellánként 7 bitnyi adatot tároló lapkákkal működő adattároló rendszert készíteni, és ezek olcsóbbak lehetnének, mint a jelenlegi léghűtéses vagy passzív hűtést használó SSD-k. Ez az állítás persze alighanem az üzleti szintű adattároló megoldásokra vonatkozik, nem a konzumerpiaci termékekre.
Amennyiben a fejlesztés elkészül, az jelentős előrelépést hozhat az SSD piacon. Jelenleg konzumer-fronton a 8 TB-os modellek közül lehet választani, ám az új fejlesztés a 16 TB-os SSD kártyákat is elérhetővé tenné, illetve akár ennél nagyobb adattároló kapacitású SSD-k is készülhetnének a cellarétegek számának növelésével, illetve egyéb fejlesztésekkel karöltve.
Az persze már kérdéses, hogyan alakulna a sebesség, ugyanis a QLC alapú SSD-k sem a sebesség bajnokai az SLC, MLC, vagy akár a TLC alapú modellekhez képest, a strapabíróságról nem is beszélve. A fejlesztés későbbi szakaszában talán ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ugyanakkor bizonyos szegmensekben, ahol a HDD-k sebessége megfelelőnek minősül, az új SSD-k is labdába rúghatnak, csak strapabíróság terén is legyenek eléggé ütőképesek.
