A kínai rover a Chang'e–4 landolóegységgel együtt 2019 januárjában szállt le a Holdra, elsőként hajtva végre irányított landolást az égitest Földdel ellentétes oldalán. A duó azóta a Hold legrégebbi és legmélyebb becsapódásnyomát, a Déli-sarki Aitken-medencét, azon belül is a Kármán-krátert vizsgálja.

A rover az eddigiek során elsősorban a felszínre koncentrált, és arról küldött haza látványos felvételeket. Most azonban a küldetésben résztvevő kutatók közzétették a nagyfrekvenciás talajradar vizsgálatainak eredményeit is, amely révén 40 méteres mélységig pillantottak a holdi felszín alá.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Jütu–2 által vizsgált helyen a felső réteget 12 méter mélységben nagyrészt finom por teszi ki. Ezek az apró részecskék valószínűleg kisebb meteoritok becsapódásai nyomán és a Nap sugárzása következtében keletkeztek egy egykor nagyobb darabokból álló felső talajrétegből.

12–24 méteres mélységben változatosabb réteg található, amely durvább szemcsékből, és az ebbe ágyazódott nagyobb sziklákból áll. Utóbbiak vélhetően a korábbi becsapódások során keletkezett törmelék maradványai. Az ez alatt húzódó rész túlnyúlik a radar által hozzáférhető 40 méteres mélységen. Ebben durva és finom szemcsés rétegek váltogatják egymást. Az előbbiek valószínűleg szintén becsapódási törmelékből állnak, míg az utóbbiak a nagyobb becsapódások között keletkeztek a felszíni réteghez hasonló módon.

A kínaiak nem először vizsgálják a Hold talajrétegeit. 2013-ban a Chang'e–3 is bevetette saját radarját erre a célra a Mare Ibrium nevű kráterben. Bár ez a műszer végül csak 10 méter mélyre látott, vélhetően azért, mert egy sűrűbb réteg (talán lávafolyás) blokkolta a jelet, az összevethető adatok alapján úgy tűnik, hogy a Jütu–2 talajtanilag jóval összetettebb és teljesen más geológiai folyamatok által alakított területet vizsgál, mint elődje.

Az eredetileg 3 hónapos pályafutásra tervezett Jütu–2 továbbra is kiváló állapotban van, és folytatja a Hold vizsgálatát, remélhetőleg még hosszú ideig. A rover a küldetés első évében 358 métert tett meg, és tavaly december óta a leghosszabb élettartamú rovernek számít, amely valaha működött a Holdon.