A kínaiak holdjárója benézett a Hold felszíne alá

A Jütu–2 radarral tanulmányozta égi kísérőnk túlsó oldalának rétegeit.

A kínaiak holdjárója benézett a Hold felszíne alá

A kínai rover a Chang'e–4 landolóegységgel együtt 2019 januárjában szállt le a Holdra, elsőként hajtva végre irányított landolást az égitest Földdel ellentétes oldalán. A duó azóta a Hold legrégebbi és legmélyebb becsapódásnyomát, a Déli-sarki Aitken-medencét, azon belül is a Kármán-krátert vizsgálja.

A rover az eddigiek során elsősorban a felszínre koncentrált, és arról küldött haza látványos felvételeket. Most azonban a küldetésben résztvevő kutatók közzétették a nagyfrekvenciás talajradar vizsgálatainak eredményeit is, amely révén 40 méteres mélységig pillantottak a holdi felszín alá.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Jütu–2 által vizsgált helyen a felső réteget 12 méter mélységben nagyrészt finom por teszi ki. Ezek az apró részecskék valószínűleg kisebb meteoritok becsapódásai nyomán és a Nap sugárzása következtében keletkeztek egy egykor nagyobb darabokból álló felső talajrétegből.

Galéria megnyitása

12–24 méteres mélységben változatosabb réteg található, amely durvább szemcsékből, és az ebbe ágyazódott nagyobb sziklákból áll. Utóbbiak vélhetően a korábbi becsapódások során keletkezett törmelék maradványai. Az ez alatt húzódó rész túlnyúlik a radar által hozzáférhető 40 méteres mélységen. Ebben durva és finom szemcsés rétegek váltogatják egymást. Az előbbiek valószínűleg szintén becsapódási törmelékből állnak, míg az utóbbiak a nagyobb becsapódások között keletkeztek a felszíni réteghez hasonló módon.

A kínaiak nem először vizsgálják a Hold talajrétegeit. 2013-ban a Chang'e–3 is bevetette saját radarját erre a célra a Mare Ibrium nevű kráterben. Bár ez a műszer végül csak 10 méter mélyre látott, vélhetően azért, mert egy sűrűbb réteg (talán lávafolyás) blokkolta a jelet, az összevethető adatok alapján úgy tűnik, hogy a Jütu–2 talajtanilag jóval összetettebb és teljesen más geológiai folyamatok által alakított területet vizsgál, mint elődje.

Az eredetileg 3 hónapos pályafutásra tervezett Jütu–2 továbbra is kiváló állapotban van, és folytatja a Hold vizsgálatát, remélhetőleg még hosszú ideig. A rover a küldetés első évében 358 métert tett meg, és tavaly december óta a leghosszabb élettartamú rovernek számít, amely valaha működött a Holdon.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap