A Kínai Tudományos Akadémia kutatói egy igen-igen nagy áttörést értek el, már ami a kifejezetten nagy távolságból történő képalkotás területét illeti. A friss beszámolók alapján egy olyan „kamerarendszert” sikerült kifejleszteniük, ami 60 mérföldnél messzebbre is ellát, azaz 96,5 kilométernél is távolabbról képes olyan képet készíteni, amelyen tisztán kivehetőek maradnak a részletek, például azonosítható egy arc.

A South China Morning Post beszámolója alapján a Kínai Tudományos Akadémia kutatói egy olyan csúcstechnológiás lézer alapú képalkotó rendszert fejlesztettek ki, ami több úttörő technológiát is magában foglal annak érdekében, hogy jó felbontású kép készülhessen egy kifejezetten messze lévő „célpontról” is. A nem túl részletes leírás alapján a képalkotó rendszerben egy mikrolencse-tömb segítségével osztják fel a lézersugarat több nyalábra, ami segít az apertúraméret növelésében, ugyanakkor a mélységélesség megtartását is lehetővé teszi, ezáltal nagyobb területen lehet éles a kép.

A speciális lézermodulok az igényeknek megfelelően vezérelt jeleket bocsátanak ki, ennek során 10 GHz feletti frekvenciatartományt használnak, ami állítólag kivételes pontosságot biztosít nagy távolságon keresztül is. A képalkotáshoz persze szükség van kellően fejlett zajszűrő algoritmusokra is, amelyek 10 000-szeres mértékben képesek csökkenteni a zajt, ezáltal a rendszer a legfinomabb visszatérő jeleket is hatékonyan fel tudja dolgozni képalkotás céljából. A jelfeldolgozás természetesen valós időben, digitálisan történik, méghozzá magas számítási teljesítmény mellett, így masszív adatfolyamokat is képes hatékonyan kezelni a rendszer.

A teszt alkalmával a kínai kutatók az Kína északnyugati régiójában található Qinghai tó két partját vették igényeb: az északnyugati parton foglalt helyet a „kamerarendszer”, míg a célpont a délkeleti partra került, a kettő között 63,3 mérföld, azaz 101,8 kilométernyi távolság húzódott. A teszt során a rendszer képes volt akár 1,7 milliméteres részleteket is pontosan érzékelni és továbbítani, pontossága 15,6 milliméter volt az említett távon, ami igen-igen jónak mondható.

A kutatók szerint ezzel a rendszerrel a Földről akár az űrben keringő műholdak is megfigyelhetőek lesznek, méghozzá olyan pontossággal, hogy akár még a rajtuk lévő sorozatszámot is le lehet olvasni – már ha van rajtuk. Az eszközzel a műholdak napelempaneljein található mikro-becsapódások is kiválóan látszanak, amit az űrbéli szemét vagy a meteorok törmeléke okoz. Akár azt is meg lehet vizsgálni, milyen szenzorokkal rendelkezik az adott műhold.

Az új rendszer működése ebben a tekintetben persze erősen függ az időjárási hatásoktól, például a felhőktől, a ködtől, illetve a párától is, de az atmoszférikus interferenciát rendkívül jól tudja csökkenteni – azt a torzítást, ami az atmoszféra és a világűr határa okoz. A technológiát persze műholdakra is telepíthetnék, amelynek köszönhetően igen-igen pontos kémműholdakat készíthetnének, ezekkel minden eddiginél részletesebben térképezhetnék fel az egyes térségeket, akár emberi arcok is kivehetőek lehetnének az űrből dolgozó műhold által biztosított képről.

A pontos működést egyelőre csak a Földön, rögzített pozícióban, mozdulatlan célpont mellett tudják elérni, a mozgó célpontok pontos követése külön kihívásokat tartogat majd, ugyanis extrém precíz mechanikai megoldásokat követel meg, amelyeket nehéz kivitelezni úgy, hogy a végeredmény kellően stabil és strapabíró is legyen. Amennyiben a fejlesztőmunka továbbra is az eddigi lendülettel folytatódik, Kína óriási előnyre tehet szert ezen a téren, ami stratégiailag is fontos lehet, hiszen általa monitorozni tudják más nemzetek műholdjait, illetve számos egyéb célra is bevethetik a technológiát.

Érdekesség, hogy a korábbi tesztek alapján az amerikaiak 2011-ben 2 centiméteres felbontást értek el 1,6 kilométeres távolságból, miközben a kínaiak már 6,9 kilométerről is képesek voltak 5 centiméteres pontosságú kép készítésére. Az nem derült ki, hogy ezen a téren más nemzetek most éppen hol tartanak, valamint a kínai technológia pontos működését sem részletezték, ami igazából érthető, hiszen nemzetbiztonsági és katonai szempontból egyaránt nagy jelentőséggel bír az újítás.