Kínában sokáig virágzott az AI-gyorsítók feketepiaca, ám az utóbbi időszakban mind az amerikai, mind pedig a kínai hatóságok elkezdtek bekeményíteni: próbálják lefülelni azokat a vállalkozásokat, amelyek a környező országokon keresztül juttatnak el AI-gyorsítókat és egyéb hardvereket Kínába úgy, hogy újraexportálják azokat a komponenseket, amelyeket a Kínai vállalatok legális úton nem tudnának beszerezni az amerikai exportkorlátozások miatt.
Sok egyéb ország mellett Tajvanról és Malajziából is érkeznek tiltott hardverek Kínába, viszont ezeket az alternatív forrásokat egyre inkább sikerül feltérképezni, ami az illegális forgalom visszaszorulását eredményezi. A folyamat során még a Supermicro társalapítóját is elkapták, aki 2,5 milliárd dollár értékben irányított át Nvidia szervereket Kínába, ezzel megsértve az amerikai exportkorlátozásokat. A tajvani és a maláj hatóságok ugyancsak bekeményítettek, ők a kínai és az amerikai féllel együttműködve próbálják felderíteni a kínai feketepiacot kiszolgáló re-export vállalkozásokat, vagyis a tilosban járók körül egyre csak fogy a levegő.
A hatósági akciók már hatottak is a feketepiaci árak alakulására, hiszen a termékekből kevesebb érkezik, azokat drágábban kínálják az illegalitásban mozgó kereskedők, valamint a memóriakrízis is felverte az árakat. A Financial Times beszámolója szerint ez a sok körülmény együttesen azt eredményezte, hogy például egy A100-as AI szerver ára nagyjából háromszorosára ugrott az elmúl év vége óta, de az Nvidia csúcskategóriás DGX B300-as rendszeréért is kétser többet kell fizetni, az ugyanis most már 1,1 millió dolláros áron mozog a kínai feketepiacon.
Az A100-as AI gyorsítók nem túl modernek, hiszen 2020-ban jelentek meg, de ezek iránt is óriási a kereslet, ugyanis a vásárlók abból próbálnak gazdálkodni, ami elérhető, ezt pedig ki is használják a csempészek. Az A100 alapú szerverek a korábbi 22 300 dollár körüli ár helyett, ami az elmúlt év végén volt érvényben, mostanság már 67 000 dollár körüli összegért kaphatóak, azaz lényegében triplázódott az áruk.
Az RTX 6000 Pro típusú munkaállomás-videokártya, ami jelenleg az Nvidia kínálatának csúcsát képezi, az év elején még 5580 dollár körüli áron mozgott, most pedig már 145 00 dollárt kérnek érte, de a DGX B300 is sokat drágult, az ugyanis 400 000 dollár helyett most már 1,1 millió amerikai dollárnak megfelelő kínai jüanért kapható, nem túl legálisan. A vásárlók a gamer videokártyákat is keresik, azokból ugyanis megpróbálnak AI feladatok gyorsítására használható szervereket építeni, ami még mindig jobb választás lehet, mintha a saját fejlesztésű, korlátozottan elérhető és korlátozott lehetőségeket kínáló AI gyorsítókra támaszkodnának.
Nem könnyíti meg a piac helyzetét az sem, hogy az Nvidia H200-as AI gyorsítóinak Kínába történő exportját ugyan engedélyezte a Trump adminisztráció, de a kínai vezetés úgy döntött, blokkolják a chip forgalmazást, éppen ezért az Nvidia korábbi tájékoztatása szerint egyetlen egy H200-as AI gyorsítót sem sikerült értékesíteni Kínában, hiába engedélyezte az amerikai kormányzat a szóban forgó termék kínai exportját.
A Huawei próbálja az Ascend 950PR segítségével betölteni a keletkező űrt, ami márciusban jelent meg és éppen tesztelik a nagy adatközpont-üzemeltetők, de a termék elérhetősége limitált, a CANN szoftverkörnyezet funkcionalitása messze nem olyan gazdag, mint amit az Nvidia CUDA ökoszisztémája kínál, így az országon belül gyártott és fejlesztett megoldás versenyképessége is korlátozott. Nem segít a helyzeten az sem, hogy a memóriakrízis miatt nincs elég DRAM lapka és HBM memóriachip-szendvics, ezáltal az árak alaposan megemelkedtek, így a kínai cégek egy része próbálja „alternatív forrásból” beszerezni az AI gyorsítókat, de ez is egyre nehézkesebben és drágábban kivitelezhető, ahogy a fenti ábra mutatja.
