Csillagászok egy csoportja az eROSITA All-Sky Survey égboltfelmérési program adatait felhasználva modellezte a forró gáz eloszlását kozmikus szomszédságunkban, és ennek során egy különös „csillagközi alagutat” találtak, amely a Kentaur csillagkép felé irányul. Az alagút potenciálisan saját helyi buborékunkat kötheti össze egy szomszédos szuperbuborékkal.

Naprendszerünk egy 1000 fényévnyi szélességű, úgynevezett helyi buborékban található, amelyet néha helyi forró buboréknak is neveznek, és amelyet először mintegy fél évszázaddal ezelőtt írtak le. Ez a buborék egy olyan régió, amely sokkal ritkább, mint a tipikus csillagközi tér: sűrűsége 0,001 részecske/köbcentiméter, szemben a környező helyi felhőben jellemző 0,1 részecske/köbcentiméteres sűrűséggel. 

Rendszerünk nem mindig volt ezen a buborékon belül, és lehetséges, hogy a múltban az űr más sűrűségű részein való áthaladásnak mélyreható hatása volt az éghajlatra. Ezért is fontos alaposan tanulmányozni a helyi környezetet, amelyet a következő körülbelül 10–20 millió évben otthonunknak nevezhetünk. Ezt az elmúlt években el is kezdték a kutatók, és számos javaslat született arra vonatkozóan, hogy miként is alakult ki ez a semleges gáztól látszólag mentes régió.

„Egyre több kutatás támogatja azt a kialakulási forgatókönyvet, amely szerint szupernóva-robbanások tucatjai hozták létre és tartják fenn a helyi buborékot, a csillaghalmazok nyomon követése, a numerikus szimulációk és a földkéregben talált, szupernóvákban képződött radioizotópok egyezése alapján” – írják a kutatók az új eredményekről beszámoló tanulmányban.

A Max Planck Intézet kutatói által vezetett csapat a német-orosz fejlesztésű eROSITA röntgenteleszkóp adatainak felhasználásával alkottak meg egy új modellt, amely interaktív változatban is megtekinthető. A csapat a galaktikus pólusok felé nagyobb kiterjedést talált, mivel a forró gáz a legkisebb ellenállást választja, így távolodik a galaktikus korongtól, amit más távcsövek adatai alapján már korábban is megállapítottak.

„Ez nem meglepő, ezt már a ROSAT felmérés is megállapította” – mondja Michael Freyberg, a tanulmány társszerzője a vonatkozó közleményben. „Amit eddig nem tudtunk, hogy van egy csillagközi alagút a Kentaur felé a hűvösebb csillagközi közegben. Ez a régió az eROSITA sokkal jobb érzékenységének köszönhetően jól kivehető.”

A kutatócsoport úgy véli, hogy az alagutat forró plazma töltheti ki, és összekapcsolhatja a helyi buborékot a szomszédos Loop I szuperbuborékkal. Ugyanakkor nagyon kevés biztosat tudni a struktúráról, amit az is bonyolít, hogy a galaxis központja felett van egy másik hatalmas szuperstruktúra is, és a kettőt a meglévő nézőpontokból nehéz különválasztani. A régió célzott spektrális elemzése segíthet ebben, de ehhez további vizsgálatokra lesz szükség.