A Juno lefotózta a Ganümédész északi pólusát

A hold sarkvidékén látványos nyomokat hagynak a kozmoszból érkező részecskék.

A Juno lefotózta a Ganümédész északi pólusát

A Merkúrnál nagyobb Ganümédészt döntően vízjég borítja, és az óriási hold összetétele fontos információkkal szolgál a Jupiter másik 78 ismert holdjának evolúciójával kapcsolatban is. A Ganümédész szokatlan méretein túl az egyetlen hold a Naprendszerben, amely saját mágneses mezővel rendelkezik. A Földön ez a magnetoszféra felel a Napból és a kozmosz más részeiből érkező sugárzás jelentős részének eltérítéséért, védelmet nyújtva a felszínen élőknek. A beérkező részecskék egy részét pedig a pólusoknál a Föld magja felé hajló erővonalak lefelé vezetik. és ahogy a részecskék belépnek a légkörbe, sarki fényt okoznak.

A Ganümédésznek nincsen légköre, ami lelassítaná ezt a folyamatot, így a hold pólusait gyakorlatilag folyamatosan bombázzák a Jupiter gigantikus magnetoszférájából származó részecskék. Ennek pedig drámai hatása van a hold kérdéses régióinak kinézetére is. A területről a Jupiter rendszerét vizsgáló Juno JIRAM nevű infravörös műszerével készültek felvételek még tavaly decemberben. A JIRAM adatai szerint a Ganümédész északi sarkának jegét alapvetően átalakította a beérkező plazma, mondja Alessandro Mura, a Juno-projekt olasz kutatója.

Galéria megnyitása

A pólusok jege amorf, vagyis nem kristályos szerkezetet öltött a kozmikus részecskék becsapódása nyomán, amelyek felbontották a rendezett, kristályos struktúrát. Ez a forma pedig alapvetően eltérő infravörös képet ad, mint mondjuk a hold egyenlítője mentén található kristályos vízjég. A folyamattal kapcsolatban korábban is voltak sejtéseik a kutatóknak, annak következményeit azonban most először sikerült azt közvetlen módon megfigyelni.

A JIRAM-ot elsősorban a Jupiter felhőrétegeinek mélyéből előtörő infravörös fény észlelésére fejlesztették ki, ezzel igyekezve képet kapni a bolygó légkörének 50–70 kilométeres mélységben található rétegeiről. A műszer azonban a holdak tanulmányozására is alkalmas, így amikor világossá vált, hogy a bolygó december 26-i megközelítésekor a Juno ráláthat a Ganümédész északi pólusára, az irányítók úgy programozták be a rendszert a JIRAM és más műszerek a hold felé forduljanak. A Juno 100 ezer kilométerre közelítette meg a holdat, és közben 300 infravörös felvételt készített annak felszínéről. A legnagyobb közelségű képeken egy pixel egy 23 kilométer oldalhosszúságú négyzetnek feleltethető meg a felszínen.

A JIRAM adataiból a következő Jupiter-küldetés, a JUICE is sokat profitálhat. Az Európai Űrügynökség a tervek szerin 2030-ra szondát küld az óriásbolygó magnetoszférájának, légkörének és jeges holdjainak tanulmányozására. A NASA egy ultraibolya spektrográfot és más alkatrészeket szolgáltat a küldetéshez.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap