A JEDEC publikálta a GDDR7 szabvány specifikációját a minap, ami azt jelenti, az új generációs grafikusmemória-szabvány teljes mértékben készen áll arra, hogy a köré épülő memóriachipek meghódítsák a videokártyák szegmensét. Első körben persze jó eséllyel csak az abszolút csúcskategóriában és a felsőkategóriában látunk majd GDDR7 alapú gamer videokártyákat, ám idővel az alsóbb rétegekbe is leszivárog majd az új fejlesztés, ezzel új lendületet adva a termékeknek. Az Nvidia térfelén várhatóan a Blackwell architektúra köré épülő videokártyák vetheti be először a GDDR7-es memóriachipeket a piacon, míg az AMD háza táján az RDNA4 alapú termékeké lesz e megtisztelő feladat.
A GDDR7 a GDDR6 és a GDDR6X helyére érkezik, amelyek már jó ideje jelen vannak a piacon. Az első GDDR6-os videokártyák az Nvidia térfelén 2018-ban jelentek meg, méghozzá a Turing alapú modellek fedélzetén, így a GeForce RTX 2080 és a GeForce RTX 2080 Ti is kamatoztathatta a bennük rejlő lehetőségeket. Akkoriban még csak 14 GHz-es effektív órajel állt rendelkezésre, ami memóriachipenként 56 GB/s-os sávszélességet jelentett. A legutóbbi megoldásoknál, mint például a nem túl régen megjelent Radeon RX 7900 XTX-nél viszont már 20 GHz-es effektív órajelet alkalmaztak a GDDR6-os lapkák, azaz a chipenkénti memória-sávszélesség immár 80 GB/s volt.
A GDDR6-tal párhuzamosan a GDDR6X is megjelent, ami az Nvidia és a Micron együttműködéséből jöhetett létre. Itt már 19 GHz-es effektív órajellel kezdődött a pályafutás a GeFore RTX 3080 fedélzetén, majd a legfrissebb GeForce RTX 4080 Super esetében 23 GHz-es effektív memória-órajelet vethettek be. A GDDR6X szabvány hivatalosan 24 GHz-nél tetőzik, ami chipenként 96 GB/s-os memória-sávszélességet jelent.
A fentiekhez képest a GDDR7 igencsak komoly előrelépését hoz, ugyanis a maximális effektív memória-órajel 48 GHz-re katapultál, azaz a GDDR6X-hez képest kétszeresére növekszik, míg az egy chipre jutó memória-sávszélesség már 192 GB/s lesz. Nagyon fontos változás, hogy a háttérben már nem NRZ, hanem PAM3 alapú jeltovábbítás zajlik, ami azt jelenti, hogy két órajelciklus alatt nem kettő, hanem már három bit átvitelére lesz lehetőség, ami alapból 50%-os javulást jelent, már ami az adatátvitel hatékonyságát illeti.
A GDDR7 esetében az egymástól független csatornák száma duplázódik, így kettőről négyre növekedhet ez a szám, plusz számos egyéb újítást is bevezet a szabvány, ahogy az már korábban kiderült. A csúcskártyáknál használatos 384-bites memória-adatsínen keresztül elméletben maximum 2304 GB/s-os memória-sávszélesség elérésére van mód, amennyiben készülnek majd 48 GHz-es lapkák, ám könnyen lehet, hogy ettől a szinttől végül elmarad majd a végső implementáció, ami közvetlenül a GDDR8 érkezése előtt futhat be.
A GDDR7-es memória-szabvány köré épülő chipek várhatóan rövidesen tiszteletüket tehetik a piacon, hiszen mind az Nvidia, mind pedig az AMD 2022-ben rukkolt elő legutóbb friss videokártyákkal, azaz lassan letelik a szokásos két éves ciklus. Nincs kizárva, hogy a következő generációs GeForce és Radeon videokártyák még idén, valamikor az év vége előtt megjelennek, de nagyobb rá az esély, hogy 2025-re csúszik át a rajt. A GDDR7 alighanem a csúcskártyák privilégiuma lesz, az olcsóbb modellek jó eséllyel továbbra is a költséghatékonyabb GDDR6-os memóriachipeket használhatják majd.
