A HBM memóriachipeket jelenleg három fő gyártó szállítja az AI és HPC piaci gyorsítókhoz: a Samsung, a Micron és az SK hynix. Az összes vállalat amerikai technológia köré épülő HBM memóriachipeket gyárt, így ezeket a memóriachip-szendvicseket hivatalosan csak úgy lehet Kínába szállítani, ha előtte exportlicencet kérnek rájuk, ám hogy az engedélyt végül megkapják-e, az már más kérdés. A szankciók miatt a kínai vállalatok nem jutnak elegendő mennyiségű HBM memóriachiphez, ami azért probléma, mert megfelelő memória-sávszélességet kínáló memória-alrendszer nélkül hiába fejlesztenek viszonylag nagy teljesítményű AI gyorsítókat, a bennük rejlő lehetőségeket nem tudják kiaknázni. A pletykák szerint indirekt módon így is eljutnak a HBM memóriachipek Kínába, de messze nem akkora mennyiségben, amennyire szükség volna belőlük.
Itt jön be a képbe a Huawei új kezdeményezése, amelynek keretén belül egy speciális kínai konzorcium jöhet létre, kifejezetten azzal a céllal, hogy HBM memória-technológiát fejlesszenek, majd a későbbiekben HBM alapú memóriachip-szendvicsek is készülhetnek Kínán belül. A Huawei által vezetett konzorcium tagjai között számos kínai nagyvállalat található, mint például a Fujian Jinhua Integrated Circuit, amely nemcsak memóriachipek gyártásával foglalkozik, de fejlett chiptokozó üzemeket is működtet. A konzorcium tervei szerint első körben HBM2 alapú memória-technológiát fejlesztenek ki, ami ugyan néhány generációnyi lemaradásban van a nyugati technológiákhoz képest, de így is óriási előrelépést nyújt a hagyományos memória-technológiákkal szemben, már ami az elérhető memória-sávszélességet illeti. A tervek szerint a fejlesztés 2026-ig lezárul, majd abban az évben a tömegtermelés is beindulhat.
A Huawei számára kulcsfontosságú, hogy megfelelő mennyiségű HBM memórialapka készüljön, ezekre ugyanis óriási szükség van a vállalat AI gyorsítói mellé. Ezeket a lapkákat állítólag most is be tudják szerezni, természetesen indirekt módon, de messze nem akkora tételben, mint amekkorára szükség volna.
Közben a háttérben egyéb vállalatok is dolgoznak a HBM memória-technológia fejlesztésén, ebbe a körbe tartozik például a CXMT (ChangXin Memory Technologies), igaz, arról nincs hír, pontosan hol tart a munka. A beszámolók alapján az XMC is hasonló területen tevékenykedik, ráadásul ez a vállalat a Yangtze Memory Technology Co. kötelékét erősíti. A YMTC Kína legnagyobb 3D NAND Flash gyártó cége, ami egyébként az állami kézben lévő Tsinghua Unigroup irányítása alá tartozik.
A fenti törekvések sikere egyelőre kérdéses, az viszont biztos, hogy Kínának óriási szüksége van HBM memóriachipekre, és a dolgok jelenlegi állása szerint ezeket saját magának érdemes kifejleszteni és gyártani, hiszen az amerikai szankciók miatt a nyugati technológiákhoz és chipekhez hivatalosan nem fér hozzá. Ezek a memóriachip-szendvicsek kritikus fontosságúak a kínai AI és HPC piaci gyorsítók, illetve a kínai szuperszámítógép-fürtök szempontjából, és a kínai állam szempontjából is, hiszen az említett hardverek által biztosított nagy számítási teljesítményre több területen is szükség van.
