A szakértők egy olyan ásványt azonosítottak a Holdról származó kőzetekben, amely azt sugallja, hogy az égitest kérgében egykor sokkal több víz volt, mint azt korábban gondolták. A szóban forgó ásvány az apatit, a leggyakoribb foszfát, amely a csontjainkban és a fogainkban is megtalálható. Az ásvány szerkezetében illékony elemeket tartalmaz, és alapvetően víz jelenlétében formálódik.

A Hold geológiájával kapcsolatos ismereteink nagy részét az Apollo-küldetés során gyűjtött kőzetekből szereztük. Ezek a minták azonban a Hold történetének csak egy parányi töredékét képesek feltárni. Az égitestből különböző időpontokban kiszakadt kőzetek, amelyek aztán meteoritként eljutottak a Földre, egészen más képet nyújtanak a Hold múltjáról, mint az Apollo-minták nyomán kirajzolódó száraz világ.

A vizsgálat eredményeiről beszámoló tanulmány vezető szerzője, Tara Hayden fedezte fel, hogy a 2015-ben Szaúd-Arábiában talált egyik meteorit a Holdról származik. Az elemzés azt is megmutatta, hogy honnan érkezett az égitesten belül, összetétele pedig más érdekességekre is rávilágított.

„Olyan szerencsések voltunk, hogy a meteorit nemcsak a Holdról származott, hanem figyelemre méltó módon olyan kémiai anyagokat tartalmazott, amelyek létfontosságúak a holdi víztartalmú ásványokkal kapcsolatos ismereteinkhez” – mondja Hayden. „A holdi meteoritok a Hold fejlődésének új, izgalmas részeit tárják fel, és az Apollo-küldetések során gyűjtött mintákon túlmutatóan bővítik ismereteinket. És ahogy a holdkutatás új szakasza megkezdődik, izgatottan várom azt is, hogy mit fogunk megtudni a holdi túloldalról.”

A kérdéses meteorit a holdkéreg egy olyan darabja, amely egy körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtti becsapódást követően került az űrbe – vagyis közvetlenül a Hold kialakulása után. Kísérőnk úgy formálódott jelenlegi teóriák szerint, hogy egy Mars méretű bolygókezdemény csapódott be a születő Földbe, és elég anyagot dobott pályára ahhoz, hogy abból kialakuljon a Hold. Hogy milyen elemek voltak jelen a kezdetekkor, az nem világos, és sok a hiányzó információ az ezt követő időszakról is.

Az viszont biztos, hogy a mostani kutatás szakértői elsőként azonosítottak apatitot a Hold korai kéregében, ami hihetetlenül izgalmas, hiszen a Hold történetének egy ismeretlen szakaszáról árulkodik. Hayden és társai elemzése alapján úgy tűnik, hogy a Hold korai kérge jelentősen gazdagabb volt vízben, mint várták, és az illékony stabil izotópok még összetettebb történelmet tárnak fel, mint amilyet eddig feltételeztek.

Hamarosan még több holdi minta állhat a szakértők rendelkezésére, hiszen a tervek szerint rövidesen ismét emberi űrhajósok térnek vissza a Holdra az Artemis III küldetés keretében. Az általuk begyűjtött minták pedig újabb betekintést nyújtanak majd a Hold történetébe. „A legtöbbet az Apollo-mintákból tudunk a Holdon lévő víz történetéről, de ezek a minták a teljes holdfelszín csak mintegy öt százalékát reprezentálják” – mondja Hayden. „Amíg a közelgő Artemis-küldetések nyomán nem kapunk több mintát, addig a felszín többi részéről csak a meteoritok állnak rendelkezésünkre.”