Újabb csavarra derült fény a Hold egyébként is igen érdekfeszítő történetében: a brit Royal Society égi kísérőnkkel foglalkozó konferenciáján Rick Carlson bolygókutató bejelentette, hogy a legújabb vizsgálatok alapján a Hold 100 millió évvel fiatalabb, mint eddig gondolták. Ez a tény pedig komoly befolyással lehet a Föld keletkezésével kapcsolatos elméletekre is.

Carlson elmondása szerint a kutatócsoportja által lefolytatott újfajta kormeghatározási módszerek alapján a Hold 4,4−4,45 milliárd éves, holott a korábbi hasonló elemzések 4,56 milliárd évvel ezelőttre tették kísérőnk keletkezését. A jelenleg elfogadott elméletek szerint a Hold akkor keletkezett, amikor egy Marshoz hasonló méretű égitest beleütközött a fiatal Földbe, nagy mennyiségű port és olvadt szikladarabot juttatva a világűrbe. A bolygónk körül pályára álló törmelék aztán lassan lehűlt, és egy égitestté állt össze.

A Föld feltehetően nagyon hasonló módon formálódott, mint a törmelékből összeálló Hold. A Napot körülvevő protoplanetáris korong anyaga kisebb csomókba állt össze, majd ezek az objektumok véletlenszerűen egymásba ütköztek, egyre nagyobb égitesteket formálva, amelyek aztán újabb ütközéseken mentek át. Az ütközések során az anyag megolvadt, a nehezebb fémek a mélybe süllyedtek, az illékonyabb anyagok pedig a felszínre emelkedve légkört kezdtek formálni.

A számítások szerint ez a bolygóképződési folyamat meglehetősen gyorsan, pár millió év alatt végbement. A bolygócsírák ütközései során létrejövő légkörök megtartásához az első időkben még nem volt megfelelő mértékű a gravitáció, így az illékony elemek elszöktek az űrbe. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért van ezen elemekből olyan kevés bolygónkon: a Föld feltehetően olyan bolygócsírákból állt össze, amelyek már korábban elvesztették a legkönnyebb elemeket újdonsült légkörük elszökése során.

Pár száz millió évvel később aztán egy újabb nagydarab szikla érkezett a Földhöz, és beleütközve a világűrbe juttatta a későbbi Hold alapanyagát. A Föld korát tehát azért is roppant nehéz megállapítani, mert a legkorábbi kőzetrétegek többször is megolvadtak, majd újra megszilárdultak a formálódás során.

Ahogy Carlson elmagyarázta, a Vesta korát például nagyon precízen meg lehet mondani, mert a legutolsó globális olvadási folyamat óta nem történt különösebb geológiai tevékenység az égitesten, így annak kora gyakorlatilag bármilyen felszíni mintából, például az onnan származó meteoritokból is megállapítható.

A Föld azonban egyrészt jóval több ütközés során állt össze, mint a Vesta, másrészt felszíne jelentősen átalakult a létrejötte óta eltelt időkben, és napjainkban is meglehetősen aktív geológiai változások zajlanak rajta, amelyek eredményeként egyre nehezebb megállapítani, hogy a múltban mi mikor történt.

A holdi felszín legrégebbi részeinek korát 4,36±0,003 milliárd évben állapították meg a kutatók. Ezek azok a területek, amelyek az égitest lehűlése során, a magmaóceán megszilárdulásával jöttek létre. Az elmúlt évtized kutatásainak köszönhetően két területen is sikerült olyan kőzeteket azonosítani a Földön, amelyek ugyanezen időszak előtt közvetlenül megolvadtak, majd újra megszilárdultak. A Nyugat-Ausztráliában, illetve Kanadában megtalált kőzetek mellett egyre több nagyon régi kőzeteket tartalmazó lelőhely mutatja jelét annak, hogy 4,45 milliárd évvel ezelőtt valami jelentős geológiai esemény –feltehetően egy becsapódás − történt a Földön, amelynek köszönhetően a kéreg nagy része megolvadt.

Adva van tehát a Hold újonnan datált kora, illetve egyre biztosabbnak tűnik, hogy ezt megelőzően valamilyen hatásra a Föld kérge megolvadt. Könnyen lehetséges, hogy azon becsapódás nyomait sikerült kimutatni a Földön, amely a Hold keletkezéséhez vezetett. Amennyiben mindez igaz, az a korai Földdel kapcsolatban is új információkra derít fényt. Bolygónk gyakorlatilag készre formálódott mielőtt a becsapódás megtörtént, így valószínűleg légkörrel is rendelkezett. Kérdéses például, hogy mi történhetett ezzel az ősi atmoszférával a becsapódás során: átvészelte azt, vagy megsemmisült? Egyelőre nem tudjuk a választ, de idővel talán kiderülhet, mi is történt.