A Higgs-bozon tavalyi felfedezése korántsem tisztázott mindent a rejtélyes részecske mibenlétével kapcsolatban, pár dolog azonban világossá vált. Többek közt például az, hogy az általunk ismert univerzum napjai meg vannak számlálva. Ez derül ki legalábbis Joseph Lykken, a Fermi Nemzeti Laboratórium és a svájci Nagy Hadronütköztető elméleti fizikusának legújabb kutatásából, amelynek eredményeit az American Association for the Advancement of Science bostoni ülésén ismertette.

A számítások alapján úgy elképzelhetőnek tűnik, hogy a világegyetem születése óta instabil, és valamikor a távoli jövőben elpusztul, mondja Lykken. A CERN kutatói tavaly jelentették be egy olyan új részecske felfedezését, amely az eddigi vizsgálatok alapján megszólalásig hasonlít részecskefizikai standard modell által megjósolt Higgs-bozonra. A feltételezések szerint ez utóbbi szubatomi részecskének köszönhető, hogy az anyagnak tömege van. A felfedezéshez kapcsolódó kutatások várhatóan még hosszú ideig feladatot adnak a fizikusoknak, és a szakértők reményei szerint választ adhatnak a világegyetem születésével és jövőjével kapcsolatos kérdésekre is.

Lykken magyarázata szerint több tízmilliárd év múlva az univerzum egy pontján egy aprócska buborék, egy akár alternatív univerzumnak is nevezhető valami fog megszületni, amely fénysebességgel tágulva „felfalja” a mi valóságunkat. A kutatókat régóta foglalkoztatta az a kérdés, hogy a világegyetem hosszabb távon mennyire bizonyulhat stabilnak, a szükséges matematikai modellek elkészítéséhez azonban más szubatomi részecskék mellett a Higgs tömegére is szükség volt, így mostanra vált lehetővé, hogy ténylegesen elvégezzék a számításokat. A CMS és az Atlas detektorok alapján megállapított, 125,2-125,8 GeV körüli tömeg viszont a modellek alapján azt jelenti, hogy a világmindenséget kitöltő Higgs-mező nem stabil, hanem valamivel magasabb energiájú állapotban ragadt az ideálisnál. A vég pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az univerzum megpróbál alacsonyabb és stabilabb energiaállapotba kerülni.

Az univerzum katasztrófája miatt nekünk, földi lényeknek nincs különösebb aggódni valónk, hiszen valószínűtlen, hogy megérjük ezt az időszakot, annál is inkább, mivel a számítások szerint a Nap nagyjából 4,5 milliárd év múlva, hidrogénkészletei kimerülését követően vörös óriássá válik, és tágulás közben bekebelezi a Naprendszer belső bolygóit, köztük a Földet is.