Az Intelnél jelenleg mindent megtesznek azért, hogy újra sínre tegyék a vállalatot, ugyanis ez elmúlt időszakban kisebb kisiklás történt, ami még mindig rányomja bélyegét a pénzügyi mérleg alakulására. Az elmúlt pénzügyi negyedév folyamán minden eddiginél nagyobb, 16,6 milliárd dolláros veszteséggel zárult, ami részben az átstrukturálások jelentette kiadásoknak köszönhető, de egyéb összetevők is jelen vannak benne, ahogy azt korábbi hírünkben már említettük.

A korábbi tervek alapján az Intel vezetése Európában több tőkeberuházást is eszközölt volna, amelyek között a magdeburgi óriási gyárkomplexum a legnagyobb, ám most úgy tűnik, a Fab 29 névre keresztelt gyár építését a kedvezőtlen helyet miatt elhalasztják, így a projekt majd csak 2029-ben vagy 2030-ban indulhat újra. Az építkezéssel és a gyár berendezésével kapcsolatos tőkeberuházást természetesen a német kormányzat is támogatta volna, hosszas vita után éppen nemrégiben sikerült megállapodni a 10 milliárd eurós keret odaítéléséről, amelyből 2024 folyamán 3,96 milliárd eurót kaphatott volna meg a vállalat.

Most, hogy a magdeburgi üzemkomplexum építését későbbre halasztották, a német kormányzat is kellemetlen helyzetbe került, ugyanis a friss üzem segített volna abban, hogy a német félvezetőipari ambíciók teljesülhessenek. Az üzem egyebek mellett az autóipari szereplők számára is kritikus fontosságú lehetett volna, valamint Európa, és benne Németország félvezetőipari pozícióját is jelentősen erősítette volna, ám ebből a tervcsomagból egyelőre semmi sem valósul meg.

Az új helyzet máris éles politikai vitákat váltott ki, ugyanis a német pénzügyminiszter, Christian Lindner úgy látja, az alapot át kéne csoportosítani, ezzel reagálva a jelenlegi gazdasági helyzet jelentette kihívásokra. A gazdasági miniszter, Robert Habeck ezzel szemben úgy látja, az alap átcsoportosítása helyett azt inkább a gazdasági növekedés elősegítésére, illetve az éghajlat-változással kapcsolatos kezdeményezések segítésére kell költeni. Magát az alapot egyébként Robert Habeck minisztériuma kezelheti, így a végső döntés meghozatalában is jelentős szerepe lesz a miniszter akaratának.

A késés miatt jó eséllyel újra kell majd tárgyalni az állami támogatás kérdését, hiszen az évtized végére a nemrégiben odaítélt 10 milliárd eurós keret kevésnek bizonyulhat majd. Egyelőre az is kérdéses, hogy a magdeburgi gyárkomplexum végül megépül-e – a Német Gazdaságkutató Intézet egyik szakembere, Alecander Schiercsh már korábban is úgy látta, 50%-nál nem több az esélye annak, hogy az Intel magdeburgi projektje folytatódni fog.