Ahogy arról korábban beszámoltunk, szeptember 21-én a japán Hayabusa–2 űrszonda két apró rovert bocsátott egy kisbolygó felszínére. A Minerva–II1 roverek az első mozgóképes eszközök, amelyek épségben elérték egy aszteroida felszínét. A mindössze 1 kilogrammos, 18 centiméter átmérőjű és 7 centiméter magas roverek a Ryugu formálódásával, evolúciójával és jelenlegi állapotával kapcsolatban igyekeznek információkat gyűjteni, hogy ezek alapján az eddiginél részletesebb képet kapjunk a Földhöz közeli aszteroidákról, és a Naprendszer történetéről is.
A Ryuguhoz hasonló égitestek a szakértők sejtése szerint nem sokat változtak rendszerünk formálódása óta, így időkapszulákként őrzik azt a nyersanyagot, amelyből a bolygók kialakultak. Ezek az égitestek ugyanakkor vélhetően kulcsszerepet játszottak a szerves anyagok és a víz elterjesztésében is a Naprendszer bolygóin. A Ryugu tehát kiváló terepet jelent mindezen elméletek vizsgálatára.
A roverek nevük ellenére nem gurulnak, ahogy marsi „testvéreik”, a szakértők ugyanis úgy ítélték meg, hogy a Ryugu gyenge gravitációja mellett a kerekek mozgása is elég lenne ahhoz, hogy a kilője a járműveket az űrbe. Ezért a roverek inkább irányíthatóbb erejű ugrásokat végeznek: mindkettejükben van egy aszimmetrikusan elhelyezett motor, amely beindulásával ellentétes irányba löki el a járművet. A roverek így 15 méter magasságig terjedő szökkenésekkel közlekednek a felszínen, gyorsulásmérőkkel, optikai szenzorokkal és giroszkópokkal irányítva saját mozgásukat.
A Minerva–II1A és B összesen hét kamerával fotózza a Ryugu felszínét, egészen közeli és átfogóbb képeket is készítve arról, amelyek segíthetnek meghatározni a felszín fizikai tulajdonságait, keletkezési körülményeit és történetét, de az égitest makroszerkezetét is. A roverek ezen túl hőmérsékleti méréseket is végeznek, amelyekből az aszteroida fizikai jellemzői mellett annak anyagi összetételével kapcsolatban is információkat remélnek megtudni a szakértők.
A 900 méteres égitest persze viszonylagosan kis méretei mellett is túl nagy területet jelent két ennyire apró rovernek, így a duóhoz nagyjából egy hét múlva egy nagyobb leszállóegység is csatlakozik. A MASCOT többek közt egy infravörös mikroszkópot is magával visz, amellyel részleteiben vizsgálja majd a felszíne összetételét és strukturális jellemzőit.
