A hangyáknak ugyan nincs orruk, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy kiszagolják a betegséget. A csápjaikon található rengeteg szaglóreceptornak köszönhetően a rovarok hihetetlenül érzékeny szaglással rendelkeznek, és mint kiderült, ezt a tumorbetegségek felismerésére is képesek használni.
A daganatok illékony szerves vegyületek jellegzetes keverékét bocsátják ki, amelyek gyakran megjelennek a testnedvekben, például az izzadságban és a vizeletben, valamint a leheletben is. A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a hangyák képesek kiszagolni ezeket a vegyületeket a vizeletben. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a rovarokat egy napon a rákos esetek kevésbé költséges, nem invazív azonosítására lehet majd használni.
„Nagyon izgalmas ez az irány” – mondja Debajit Saha biomérnök, aki a Michigan Állami Egyetemen sáskákkal kísérletezik hasonló céllal, de az említett kutatásban nem vett részt. Saha szerint a rovarok biológiai tulajdonságainak hasznosítása új és nagyon sokat ígérő megközelítés a betegségek felismerésében.
Baptiste Piqueret, a Sorbonne Egyetem etológusa és az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője már korábban is tudta, hogy a hangyák képesek érzékelni a rákos sejtekből származó illékony szerves vegyületeket. Előző kísérletei során felfedezte, hogy a kormos rabszolgahangyákat be lehet tanítani arra, hogy megkülönböztessék a rákos sejteket a laborkörülmények között tenyésztett egészséges sejtektől. Most egy lépéssel továbbment a kutatásban, és valódi tumorokon is tesztelte a módszert, amelyek élő egerekben voltak.
Piqueret és csapata emberi emlődaganatokat ültettek be egerekbe, és hagyták ezeket növekedni az állatokban. Ezután vizeletet gyűjtöttek mind a tumorral fertőzött, mind az egészséges egerektől. A betanítás során a rákbeteg állatok vizelete elé egy csepp cukros vizet helyeztek a szakértők, így tanítva meg a hangyákat, hogy a daganatos vizelet szagát a jutalomhoz kössék. Miután a kutatók eltávolította a cukros vizet, a rovarok körülbelül 20 százalékkal hosszabb ideig időztek a rákos egerek vizelete körül, mint az egészséges egerekénél, a jutalmat keresve.
A szagasszociáció rögzítéséhez mindössze három tréningkörre, összesen 10 percre volt szükség. Ez lényegesen gyorsabb például a daganatokat kiszagoló kutyák betanításánál, ami akár hat hónapig is eltarthat. Piqueret elmondása szerint maguk sem számítottak rá, hogy a hangyák ilyen gyorsan tanulnak. Világszerte valamilyen rákbetegség felelős körülbelül minden hatodik halálesetért, ezért a rák a vezető halálozási okok közé tartozik. A korai felismerés kulcsfontosságú tényező a sikeres kezeléshez, de a jelenlegi szűrési módszerek invazívak, és a költségek miatt is sokak számára nehezen hozzáférhetőek lehetnek.
Bár a hangyák általi olcsó szűrés izgalmas kilátásnak tűnik, Piqueret hangsúlyozza, hogy még messze vannak a klinikai alkalmazástól. A szigorúan ellenőrzött laboratóriumi környezethez képest, ahol a hangyák egereket vizsgálnak, a való életben az emberi betegeknél nagyon másként folyhat egy ilyen vizsgálat, számos zavaró tényezővel és változóval, beleértve a betegek életkorát, nemét és táplálkozását, amelyek befolyásolhatják a hangyák detektálóképességét, még akkor is, ha továbbra is laborban vizsgálják majd a vizeletmintákat.
Az új vizsgálatban kimutatott daganatok ráadásul az egerekhez képest aránylag nagyok voltak, így az is kérdés, mennyire lehet jó a módszer a korai diagnosztizálásra. A kutatók a következőkben azt fogják vizsgálni, hogy milyen kicsi daganatok azonosíthatók a rovarok által, illetve hogy megbirkóznak-e az emberi vizelettel is.
