A hang, amely négyszer kerülte meg a Földet

A Krakatau 1883-as kitörése olyan hatalmas robbanással járt, amelynél hangosabb zajt sem előtte, sem utána nem észleltek a Földön.

A hang, amely négyszer kerülte meg a Földet

1. oldal

1883. augusztus 27-én olyan hangos robbanás rázta meg a Földet, amilyenre azóta sem volt példa. Kiindulópontja Krakatau szigete volt, amely Indonéziában, Jáva és Szumátra között fekszik. A helyi idő szerint délelőtt 10 óra 20 perckor felcsendülő hangot a több mint 2000 kilométerre található Andaman és Nicobar szigeteken puskalövéshez hasonlították a fültanúk. A 3200 kilométerre fekvő Új-Guineában és Nyugat-Ausztráliában északnyugati irányból felhangzó, tüzérségi lövedékekhez hasonló hangot hallottak. Majdnem 5000 kilométerre, az indiai-óceáni Rodrigues szigetén, Mauritius közelében szintén távoli nehézfegyverek hangjához hasonlították a tanúk a hallottakat. Összesen több mint ötven különböző helyszínről maradt fenn olyan forrás, amely a különös hang észleléséhez köthető. Az említett helyek egy akkora területet fednek le, amely a bolygó teljes felszínének tizenharmad részét teszi ki.

Egy pillanatra gondoljunk bele, hogy ez mit is jelent. Ha Budapesten valaki azzal állna elő, hogy meghallott valamit, ami Bécsben történik, egy pillanatig sem vennénk komolyan, pedig alig 240 kilométeres távolságról van szó. A Krakatau hangját viszont nagyobb távolságból hallották meg, mintha Budapestről azt hallanánk, ami az Északi-sarkon történik. A hang terjedési sebességét is tekintetbe véve, a zajnak a kiindulási hely és Rodrigues között négy órára volt szüksége ahhoz, hogy megtegye a távot. Ennél távolabbi eredetű hangélményről pedig nem tudunk a történeti idők kezdete óta.

Krakatau szigete 1883 előtt...

A hihetetlen távolságokba eljutó hang okozója egy vulkán volt, amely olyan erővel tört ki, hogy darabokra szaggatta a szigetet. A tűzhányóból kiemelkedő füstoszlop a szemtanúk beszámolói szerint több mint 27 kilométeres magasságig tört fel a légkörben. Ennek alapján a mai geológusok úgy számítják, hogy a vulkánból távozó anyag több mint 2500 kilométeres óránkénti sebességgel robbant a felszínre, vagyis több mint kétszer gyorsabb volt a hangsebességnél. A vulkán négy hatalmas robbanással tört ki, amelyek közül a legerősebb a harmadik volt: ezt hallották kortársak több ezer kilométeres távolságokban is.

A robbanások több óriási szökőárt indítottak útjára: a hullámok magassága meghaladta a 30 métert. A források szerint 165 partmenti települést söpört el a víz, és Indonézia holland gyarmatosítóinak adatai alapján több mint 36 ezer, más becslések szerint több mint 120 ezer ember halálát okozta. A Norham Castle nevű brit hajó a kitörés időpontjában mindössze 65 kilométerre volt a szigettől. A kapitány beszámolója szerint a robbanássorozat olyan hatalmas volt, hogy a legénység nagy részének beszakadt a dobhártyája. „Utolsó perceimben a feleségemre gondoltam. Biztos voltam benne, hogy eljött az Ítélet Napja” – írta a kapitány naplójában.

A hangokat persze nem a közelgő világvége, hanem a levegő nyomásváltozása okozta. A Krakatautól 160 kilométerre található bataviai (ma Jakarta) gázművek barográfja a négy robbanás közül a legerősebb idején 63,5 higanymilliméteres nyomásnövekedést jelzett. Ez hangnyomásra átszámítva 172 decibelt jelent, ami azt jelenti, hogy a vulkán robbanása 160 kilométeres távolságból hangosabb volt, mintha egy méterről hallgatnánk egy működő géppuskát. Az emberi fül fájdalomköszöbe 130 decibel, egy sugárhajtású gép közelében állva pedig 150 decibeles hangot hallani. A vulkán legnagyobb robbanása több mint négyszer volt ennél hangosabb, a teljes esemény pedig átlépte azon kategória felső határát, amelyet hangnak nevezünk.

... és napjainkban

2. oldal

Amikor dúdolunk valamit vagy kimondunk egy szót, a levegő molekuláinak ezreit mozgatjuk ide-oda, megváltoztatva a körülöttünk levő légnyomást. Minél hangosabb egy zaj, annál intenzívebb lesz a molekulák mozgása, és annál nagyobbak lesznek a légnyomásban létrejövő fluktuációk. Egy bizonyos hangerő fölött olyan méretű fluktuációk jönnek létre, hogy az alacsony nyomású helyeken nullára csökken a légnyomás, vagyis vákuum alakul ki. Mivel ennél alacsonyabbra nem mehet a nyomás, ez a hangosság határa is: a Földi légkörben ez nagyjából 194 decibelnél következik be. Az ennél hangosabb zajok már nem képesek hangként terjedni a levegőben, hanem maguk előtt tolva annak rétegeit úgynevezett lökéshullámot hoznak létre.

A Krakatau közelében a robbanások egy részének hangereje bőven meghaladta a 194 decibeles határt, és ezek olyan erős lökéshullámokat kreáltak, hogy a 65 kilométerre tartózkodó tengerészeknek beszakadt a dobhártyája. Ahogy a lökéshullámok egyre távolabbra terjedtek, erejük csillapodni kezdett, és ismét hangként, távoli puskalövésekként realizálódtak. 5000 kilométer megtétele után a hang túl halkká vált az emberi fül számára, de ettől függetlenül tovább haladt a légkörben, napokig áramolva abban, míg végül annyira legyengült, hogy már a műszerek sem tudták érzékelni.

A szökőár terjedése

Az utókor szerencsés helyzetben van, hiszen a 19. század utolsó harmadában már a világ legtöbb nagyvárosában időjárásfigyelő állomásokon vizsgálták a légkör nyomásának változásait. Ezek adataiból pedig pontosan visszakövethető, hogyan csengett le a Krakatau legnagyobb robbanásának hangja. Hat óra 47 perccel a legnagyobb kitörést követően a nyomásváltozás elérte Kalkuttát. Egy órával később Mauritiuson, Melbourne-ben és Sydneyben járt a hang. 12 órával a robbanás után Szentpéterváron, majd Bécsben, Rómában, Párizsban, Berlinben és Münchenben észlelték az eseményt. 18 órával a kitörést követően a hang elérte New Yorkot, Washingtont és Torontót.

A világ különböző pontjain található barométerek a vulkán kitörését követő öt napban az első hullám elvonulása után körülbelül 34 óránként újabb hirtelen nyomásváltozásokat rögzítettek. Nagyjából ennyi időre van szüksége a hangnak ahhoz, hogy megkerülje a Földet, vagyis a Krakatau kitörését kísérő hang összesen háromszor vagy négyszer kerülte meg a bolygót mindkét irányban. (Az eseményeket rögzítő állomások többnyire hét hirtelen nyomásváltozást észlelt, mivel mindkét irányból elérte ezeket a Krakatau hangja.) Nem a hang volt az egyetlen ráadásul, amely körbeutazta a Földet: India, Anglia és Amerika partjainál periodikusan visszatérő óriáshullámokat is észleltek.

Nemrégiben egy érdekes videó járta be a világhálót, amelyet Pápua Új-Guineában rögzített egy ott vakációzó pár: a felvétel segít némi fogalmat alkotni arról, hogy mi is történik egy vulkánkitörés alkalmával a levegőben. A robbanásszerű kitöréskor keletkező nyomásváltozás szemmel láthatóan terjed szét, mivel a légköri vízgőzt felhőkké kondenzálja haladása közben. A videót rögzítő pár hajóját 13 másodperc alatt érte el a lökéshullám egy puskalövésszerű hang és egy erős széllökés formájában. A Krakatau esetében is valami hasonló történt, csak sokkal nagyobb méretekben: a hang nemcsak 4,4 kilométerre, hanem közel 5000 kilométerre is hallható volt, a lökéshullám pedig még napokkal később is érzékelhető volt a bolygó különböző pontjain, lenyűgöző tanúságát adva annak, hogy milyen erők szunnyadnak a Föld mélyén.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward