A SpaceX révén az űrben, a Teslával pedig a járműiparban indított el forradalmat Elon Musk, és az üzletember sok évvel ezelőtt, 2013-ban egy olyan ötlettel is előállt, ami a tömegközlekedésben nyithatna új távlatokat. A szárazföldön nagy távok villámgyors megtételére szolgáló Hyperloopot papíron nagyjából felvázolta Musk, de maga nem vágott bele a megvalósításba. Mások viszont felkarolták az ötletet.

Több vállalat is belevágott a Hyperloop megvalósításába az elmúlt több mint tíz év alatt, viszont ezekből általában nem lett semmi. A legjobb eredményeket a 2014-ben megalapított Hyperloop Technologies érte el a területen, több száz millió dollár befektetésre tett szert, amiből sok jó fejlesztést tudott megvalósítani, de végül mégsem tudott a cég egy működő közlekedési rendszert felépíteni. A Hyperloop One projektben tényleg sokan bíztak, de 2023 decemberében kiderült, hogy nincs tovább. Elérte a fejlesztés mögött álló startup a végállomást, csődöt jelentett.

Miután a 2014-ben indult fejlesztésből sem lett semmi több száz millió dollár „elégetését” követően, sokan arról számoltak be, hogy ez a teljes Hyperloop halálát jelenti. Azonban maradtak még működő kisebb csapatok, amik ezen a közlekedési formán dolgoznak. Nemcsak az Egyesült Államokban indította be az emberek fantáziáját Elon Musk elképzelése és feljegyzései, hanem a világ más részein is.

Európában és Kínában is van még életben levő fejlesztés, csak ezeket eddig nem kísérte különösebben nagy figyelem. Kínába a CASIC (China Aerospace Science and Industry Corporation) nevű cég dolgozik a Hyperloophoz hasonló rendszer felépítésén, ez egy űrtechnológiákra fókuszáló cég alapvetően, de az új tömegközlekedési lehetőség kifejlesztéséhez is rendelkeznek hasznos tapasztalatokkal. Idén augusztusban a cég arról számolt be, hogy új mérföldkőhöz értek a tesztekkel.

A cél persze az, hogy 100 km feletti távokat fognak ezzel áthidalni, és egészen 1000 km/h-ig gyorsítanának. Ez már Elon Musk eredeti elképzelését is meghaladja. A Hyperloop T-Flight névre hallgató „vonat” révén a jövőben akár 90 perc alatt lehet majd átutazni Pekingből Sanghajba. Mindent számításba véve, a repülésnél is gyorsabb közlekedést ígérnek a fejlesztők.

A CASIC sokat ígér, de tudja, hogy még sok idő, mire ez megvalósulhat, 2035-öt tartják reálisnak korábbi információk alapján. Azt nem tudjuk, hogy az európai fejlesztés mikor valósulhat majd meg, de a szakembereknek az öreg kontinensen is sikerült nemrégiben egy áttörést elérnie.

Ez nagyon jól hangzik elsőre, de még mielőtt bárki belelovalná magát, valójában még csak egy kisméretű demópályán ment a „vonat” körbe-körbe. Ráadásul nem is nagy tempót diktált, mindössze 40,7 km/h-s sebességre gyorsított fel. Ezzel egyelőre legfeljebb a MÁV-nak tudná feladni a leckét a svájci Hyperloop projekt, mely a LIMITLESS névre hallgat.

Egy 125,6 méter hosszú lekicsinyített körpályát hoztak létre az EPFL (Federal Institute of Technology Lausanne), a HEIG-VD (School of Business and Engineering Vaud) és a Swisspod Technologies mérnökei, de kijelentették, hogy ezen belül már minden a valóságnak megfelelően működött. Olyan fejlesztéseket alkalmaztak a rendszerben, amik a továbbiakban nagyban is megvalósíthatók és használhatók lesznek. A tesztre tervezett cső átmérője 40 cm volt.

A szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a teljes méretű hálózat a mostani tesztre és az eredményekre építve 141,6 kilométer hosszú lehetne, és 488,2 km/h-s sebesség elérését tenné lehetővé Genf és Bern között. 1/12 méretarányú volt a teszthez felépített rendszer, vagyis a cégleges csőhálózat nagyjából 5 méteres átmérőjű lehet majd.

Arról nem beszéltek a LIMITLESS projekt illetékesei, hogy mi lesz a következő lépés a fejlesztésben, de az biztos, hogy a végső cél a teljes értékű rendszer kiépítése. „A mostani egy kulcsfontosságú lépés volt afelé, hogy a valódi utasok számára a hyperloop valósággá válhasson. Megváltoztathatjuk majd ezáltal az emberi kapcsolatokat, a munkába járást és így sokak életét.”