A HALOTTNAK HITT HYPERLOOP ÖTLET ÚJ ÉLETJELET ADOTT MAGÁRÓL, MÉGHOZZÁ EURÓPA SZÍVÉBEN

Elon Musk egyik forradalmi elképzelése volt a Hyperloop, de eddig senki nem tudta megvalósítani, most viszont áttörést értek el ezen a területen.
Szécsi Dániel (DemonDani)
Szécsi Dániel (DemonDani)
2024. nov. 7. 18:06
A halottnak hitt Hyperloop ötlet új életjelet adott magáról, méghozzá Európa szívében

A SpaceX révén az űrben, a Teslával pedig a járműiparban indított el forradalmat Elon Musk, és az üzletember sok évvel ezelőtt, 2013-ban egy olyan ötlettel is előállt, ami a tömegközlekedésben nyithatna új távlatokat. A szárazföldön nagy távok villámgyors megtételére szolgáló Hyperloopot papíron nagyjából felvázolta Musk, de maga nem vágott bele a megvalósításba. Mások viszont felkarolták az ötletet.

Több vállalat is belevágott a Hyperloop megvalósításába az elmúlt több mint tíz év alatt, viszont ezekből általában nem lett semmi. A legjobb eredményeket a 2014-ben megalapított Hyperloop Technologies érte el a területen, több száz millió dollár befektetésre tett szert, amiből sok jó fejlesztést tudott megvalósítani, de végül mégsem tudott a cég egy működő közlekedési rendszert felépíteni. A Hyperloop One projektben tényleg sokan bíztak, de 2023 decemberében kiderült, hogy nincs tovább. Elérte a fejlesztés mögött álló startup a végállomást, csődöt jelentett.

Miután a 2014-ben indult fejlesztésből sem lett semmi több száz millió dollár „elégetését” követően, sokan arról számoltak be, hogy ez a teljes Hyperloop halálát jelenti. Azonban maradtak még működő kisebb csapatok, amik ezen a közlekedési formán dolgoznak. Nemcsak az Egyesült Államokban indította be az emberek fantáziáját Elon Musk elképzelése és feljegyzései, hanem a világ más részein is.

Galéria megnyitása

Európában és Kínában is van még életben levő fejlesztés, csak ezeket eddig nem kísérte különösebben nagy figyelem. Kínába a CASIC (China Aerospace Science and Industry Corporation) nevű cég dolgozik a Hyperloophoz hasonló rendszer felépítésén, ez egy űrtechnológiákra fókuszáló cég alapvetően, de az új tömegközlekedési lehetőség kifejlesztéséhez is rendelkeznek hasznos tapasztalatokkal. Idén augusztusban a cég arról számolt be, hogy új mérföldkőhöz értek a tesztekkel.

Egy 2 kilométeres vonalon gyorsítottak fel vákuum közeli állapotban 623 km/h-s sebességre.

A cél persze az, hogy 100 km feletti távokat fognak ezzel áthidalni, és egészen 1000 km/h-ig gyorsítanának. Ez már Elon Musk eredeti elképzelését is meghaladja. A Hyperloop T-Flight névre hallgató „vonat” révén a jövőben akár 90 perc alatt lehet majd átutazni Pekingből Sanghajba. Mindent számításba véve, a repülésnél is gyorsabb közlekedést ígérnek a fejlesztők.

A CASIC sokat ígér, de tudja, hogy még sok idő, mire ez megvalósulhat, 2035-öt tartják reálisnak korábbi információk alapján. Azt nem tudjuk, hogy az európai fejlesztés mikor valósulhat majd meg, de a szakembereknek az öreg kontinensen is sikerült nemrégiben egy áttörést elérnie.

Svájcban egy szélesebb összefogásban végrehajtották a világ leghosszabb Hyperloop tesztjét. 11,8 kilométeren keresztül közlekedett a tesztelésre használt jármű.

Ez nagyon jól hangzik elsőre, de még mielőtt bárki belelovalná magát, valójában még csak egy kisméretű demópályán ment a „vonat” körbe-körbe. Ráadásul nem is nagy tempót diktált, mindössze 40,7 km/h-s sebességre gyorsított fel. Ezzel egyelőre legfeljebb a MÁV-nak tudná feladni a leckét a svájci Hyperloop projekt, mely a LIMITLESS névre hallgat.

Galéria megnyitása

Egy 125,6 méter hosszú lekicsinyített körpályát hoztak létre az EPFL (Federal Institute of Technology Lausanne), a HEIG-VD (School of Business and Engineering Vaud) és a Swisspod Technologies mérnökei, de kijelentették, hogy ezen belül már minden a valóságnak megfelelően működött. Olyan fejlesztéseket alkalmaztak a rendszerben, amik a továbbiakban nagyban is megvalósíthatók és használhatók lesznek. A tesztre tervezett cső átmérője 40 cm volt.

Galéria megnyitása

A szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a teljes méretű hálózat a mostani tesztre és az eredményekre építve 141,6 kilométer hosszú lehetne, és 488,2 km/h-s sebesség elérését tenné lehetővé Genf és Bern között. 1/12 méretarányú volt a teszthez felépített rendszer, vagyis a cégleges csőhálózat nagyjából 5 méteres átmérőjű lehet majd.

Arról nem beszéltek a LIMITLESS projekt illetékesei, hogy mi lesz a következő lépés a fejlesztésben, de az biztos, hogy a végső cél a teljes értékű rendszer kiépítése. „A mostani egy kulcsfontosságú lépés volt afelé, hogy a valódi utasok számára a hyperloop valósággá válhasson. Megváltoztathatjuk majd ezáltal az emberi kapcsolatokat, a munkába járást és így sokak életét.”

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

24 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
pdx006
pdx006
2024. dec. 20. 15:11
#11

Már elmondták többször is, hogy veszélyes, ezért esetleg csak csomagszállításra lehet használni.

pizzaprogram
pizzaprogram
2024. nov. 17. 12:56
#10

Bármennyire is szeretném, hogy ilyen ötletek megvalósuljanak, attól tartok, nagyobb hossztávon a legnagyobb probléma:

 - a földkéreg mozgása.

Van, ahol évente több centit is vándorol a "táj". Ez tény.
Ha nem szeretnénk, hogy a cső, aminél pár miliméter hézag is pillanatok alatt semmissé teszi a vákuumot elmozduljon, akkor egy jóval nagyobb, "rugalmas lyukat" kellene fúrni, amiben mondjuk dinamikus, ön-méretező tartó-vasak igazítják megfelelő helyre azt a csövet.
Ha egy 5m széles vasúti kocsit akarunk benne futtatni, (vagy akár kettőt egymással szemben,) akkor olyan széles lyukat kellene fúrni, hogy az ahhoz szükséges beton pár kilométer esetén is hegynyi cement igényű.

Már néhány méter esetén is olyan dolgokkal kell megbírkózni, mint a víznyomás, amit a legdrágább, legmodernebb építési anyagokkal sem lehet pár évnél, max pár évtizednél tartósabbra csinálni olyan helyen, ahol nem mozog a föld.

Japánban, amikor megépítették az első "lebegő" vasút vonalat, a költségek folyamatos növekedésébe majdnem belerokkant a gazdaság. És ahhoz fúrni sem kellett.

Bihus
Bihus
2024. nov. 16. 11:10
#9

Kellene a repülésnek valami alternatíva, mert amúgy hihetetlenül kényelmetlen dolog.

Ha mondjuk a reptér felé laksz egy nagyvárosban, még akkor is félóra kiérni. Nekem majdnem másfél Ferihegy és Bécs is. Átlagban biztos megvan 1 óra, mire az ember kiér.

A parkolásért egy vagyont elkérnek mindenhol, vagy cipelheted a csomagodat tömegközlekedéssel. Vagy a szintén nagyon drága taxi.

Kiérsz a reptérre, persze nem tudsz normálisan tervezni, kb. másfél órát még ha rutinos vagy, akkor is érdemes ráhagyni, mert lehet kurvanagy sor az ellenőrzésnél, ha csomagot akarsz feladni, akkor a becsekkolásnál is. Máskor meg 10 perc alatt bent vagy, és ott unatkozol, vagy vásárolhatsz 3-szoros árakon.

A gép indulása előtt fél órával már állhatsz sorba, illetve ülhetsz is, a végeredmény ugyanaz, kurvasokat fogsz várni vagy ott, vagy a gépen, mire leülsz. Ha buszozni kell még azt az 500 métert a gépig, az is tömegnyomor és várakozás.

A gép, főleg mostanában, késhet elég sokat. Annyira ki vannak terhelve a repterek, hogy ha a te géped valahol máshol akár 10 percet késik, akkor már nem éred el a géped számára kialakított felszállási ablakot, és akár órákat is várhatsz. A geopolitikai helyzet elég kellemetlen, csomó ország fölött nem lehet most repülni, az is belejátszik.

A gép maga egy magas vagy kövér embernek kínszenvedés. A komfortja semmilyen más járművét nem közelíti meg, kivéve, ha valami extra drága jegyet veszel. És nem is szállhatsz ki kinyújtóztatni magadat vagy inni egy kávét, max felállhatsz, átkéredzkedve a többi utason, ha nem a folyosónál ülsz, a folyosón meg lökdösni fog a többi ember, aki ott tobzódik.

Ha minden rendben megy, akkor is lehet olyan időjárás, hogy késel, vagy olyan lesz az utazás, hogy becsúszik a csoki. Én már rengeteget repültem, a mai napig nem tudtam megszokni, ha elkezdi a turbulencia komolyabban dobálni a gépet. Egyszer Londonban úgy landoltunk, hogy nem csak én voltam beszarva, hanem mindenki fehér arccal várta, mi lesz ebből. Szóval nem az én egyedi problémám.

Ha leszálltál, ugyanaz, buszozás, várakozás, negyed óra legalább, mire előkerülsz a reptérről. A gépen a legtöbbször olyan a WC, hogy a rövid járatoknál nem akarsz inkább elmenni. Majd a reptéren megoldod.

A reptérről ugyanaz a kényelmetlenség hazajutni.

Nekem ehhez az igazán gyors vonatok vagy maglev vagy hyperloop vagy akármi sokkal kényelmesebbnek tűnik. 20 perccel előtte kiérsz, akkor már eléggé biztonságban vagy, felülsz, leszállsz. A pályaudvarok könnyebben elérhetők, mint a repterek. És vihetsz magaddal, amit akarsz, nem szedik el a nyomorult ásványvizedet, mert bombát lehet belőle csinálni. Én pl. egy Nürnbergig erősen meggondolom, hogy 7 órát vonatozzak, vagy 4-5-6 órát, de úgy istenesen szopjak a repüléssel. És az a vonat csak 200 körül megy. Ha lenne egy hálózat Európán belül, amivel a nagyvárosok elérhetők akár 400km/h körüli sebességekkel, az komoly versenytársa lehetne a repülésnek. Ha 700 körülről beszélünk, akkor akár interkontinentálisan is. Én biztos azzal mennék.

pdx006
pdx006
2024. nov. 11. 21:06
#8

Ez egy halott ötlet volt akkor is, amikor megszületett. Egyrészt nem egyszerű nagytávolságú alagutakat fúrni, még egy 15 km metróvonal is feladja a leckét. Másrészt veszélyes, nem véletlenül módosították korábban is az ötletet arra, hogy esetleg csak csomagszállításra lehet alkalmas.

nedcoleman
nedcoleman
2024. nov. 8. 16:04
#7

623 km/h sebesség egy kettő kilométeres szakaszon ... Idehaza még akkor is késne a vonat 30 percet

Mosdatlan_falusi
Mosdatlan_falusi
2024. nov. 8. 11:42
#6

Az egésszel az a probléma, hogy baromi drága a pálya fenntartása. Magát a vákuumot elég egyszer létrehozni, viszont a sérüléseknek sokkal jobban ki van táve a szerkezet. Alagutaknál a mostaniaknál sokkal nagyobb hely kell, hogy karbantartáshoz körbejárható legyen.

Az elméleti maximális sebesség amúgy jóval több, 2000-8000 km/h között is mozoghat, hiszen alig van közegellenállás, a gond ezel csupán az, hogy rövid távokon ez elérhetetlen sebesség a rakomány sérülése nélkül. Ezt az egészet egyetlen területen tudom elképzelni: a nemzetközi repülés kiváltására. Ez persze óriási beruházás lenne még úgy is, ha csak néhány várost kötnek össze vele, viszont a magasabb sebesség miatt lenne esélye legaláb valami előnyt felmutatni a hátrányok mellett. Pl. London - Sydney távot 2-4 óra alatt meg tudná tenni ugyanannyi, vagy több utassal.

BiroAndras
BiroAndras
2024. nov. 12. 0:00

@thestock

Szóval te mindent elhiszel amit a média mond, még akkor is, ha saját szemeddel látod az ellenkezőjét. És még büszke is vagy rá.

alonzo
alonzo
2024. nov. 8. 8:14
#5

Tuti jó lenne ! Képzeld el, hogy amikor akciós a csirkefarhát akkor 0.002 másodperc alatt első lennék a sorba ! Ennyire nincs miről írni, hogy a fél világ nyomorban él a legmesszebb hely egész életében a falu határa ahova eljutott, ökrös szekéren. Akkor ezek a csuda dolgokat kinek építenék ? India a föd legnépesebb országának háromnegyade nyomorban, középkori körűlmények között él ! Aludj el szépen kis Balázs !

Mosdatlan_falusi
Mosdatlan_falusi
2024. nov. 9. 13:07

@alonzo  nem értem miért kell összemosni Indiát úgy lényegében bármivel. Egy szándékosan polarizált társadalom, amit az uralkodó osztály alakított ki olyanra, amilyen - és ez régebbi dolog, mint a kapitalizmus vagy akár Amerika, évezredek óta így élnek. Most akkor a világ többi része ne csináljon semmit, mert másfélmilliárd valláskárosult szeret nyomorban élni?

Martinkeet
Martinkeet
2024. nov. 8. 7:09
#4

623 km/h sebesség egy kettő kilométeres szakaszon? Gyorsítás, lassítás, megállás, nagyob tömeggel, mindez 11 másodperc alatt. "Valami bűzlik Dániában"

Balucsek
Balucsek
2024. nov. 8. 14:25

@axe Persze vannak határok amin semmi mérnöki zsenialitás sem segít, de ha 200-al falba teszel egy ilyen bestiát meg egy kommersz utazó dobozt szerintem kétség sem férhet hozzá melyikből mentik ki nagyobb eséllyel élve az embert.
És a lényeg azon van hogy azt a megvásárolható kocsit biztonság technikai előírások/elvárások is limitálják, hogy lehetőleg igyekezzen életben tartani azt aki kifizette érte azt a pár milliárdot. Ellenben egy ilyen prototípus "vonattal" szemben talán az az egyedüli elvárás, hogy magától ne essen szét. Bár lehet ha szét hullik is sikeresnek itélik meg a tesztet, űrkutatásban tevékenykedő cégek esetén nem egyszer láthattunk nagy durral végződő sikeres kísérletet.

Joachim21
Joachim21
2024. nov. 7. 23:57
#3

Valaki nem akar egy V12-est fejleszteni ami 3 litert eszik százon és 1000KW mozgási energiát termel közben? F@szm a tömegközlekedésbe!

Geralt_of_Trivia
Geralt_of_Trivia
2024. nov. 7. 23:33
#2

Azt szerintem engedjük el, hogy ennek Musk-hoz bármi köze is van, mert az hogy fellebbentek egy sci-fiből kölcsönvett koncepciót, ami alapján valamit valaki elvégez, az nem hozzám kapcsolódik. A koncepció maga, vagyis az hogy átzavarok valamit egy alacsony nyomású cső egyik végéből a másikba, régóta létező ötlet, nem Musk találmánya, ő csak előásta, a végső, működőképes kivitelezésnek meg semmi köze nem lesz hozzá. Ez olyan mintha Daidalosz mutogatna a Wright fivérekre, hogy "Na? Na? Naugye!".

Musk nem feltaláló, ő csak egy marketinges.

BiroAndras
BiroAndras
2024. nov. 8. 22:26

@Geralt_of_Trivia

Soha senki nem állította, hogy feltaláló lenne. Az ötlet sem új, vagy 100 éves. Amiben ő mindenki másnál jobb, az az ilyen őrült ötletek megvalósítása. Viszont mindent egyszerre ő sem tud megcsinálni, és más projekteknek nagyobb a prioritása.

De nem kell aggódni, rajta van a listán, ha másnak nem sikerül közben, akkor sorra fog kerülni idővel. A Boring Company üzemeltet már egyszerűbb vákuum nélküli változatot, ebből fognak továbblépni, ha eljön az ideje. Egyelőre a fúrópajzsot fejlesztik, mert az egésznek a kulcsa az olcsó alagút.

Capritain
Capritain
2024. nov. 7. 18:25
#1

Hajrá! Hasznára válna a világnak, remélem összehozzák a jövőben!

Vissza az oldal tetejére