A növények változatos trükköket vetnek be annak érdekében, hogy minél vonzóbbnak tűnjenek az őket beporzó állatok számára. Vannak fajok, amelyek a rothadó húsra emlékeztető szagot árasztanak, hogy felkeltsék a dögökre vadászó rovarok figyelmét, mások pedig vonzó kinézetükkel csalogatják magukhoz célpontjaikat. A Salzburgi és a Bayreuthi Egyetem kutatói nemrég egy eddig ismeretlen megtévesztő stratégiát azonosítottak. Stefan Dötterl és Annemarie Heiduk igazolta, hogy az esernyős gyertyavirág (Ceropegia sandersonii) olyan kémiai jeleket ereget magából, amelyek alapján a húsevő legyek azt hiszik, hogy egy sebesült rovar vergődik a virág belsejében.
A húsos levelű növény hosszú, tölcséres virágait belülről befelé mutató, kampós végű szőrök borítják, így úgy néz ki, mintha mag is húsevő lenne, pedig nem az, bár közel jár hozzá. A növény ugyanis elég durván bánik beporzóival: a virágba bekerülő rovarok belehullanak a pollennel teli kehelybe, ahonnan a szőrök miatt egészen addig nem tudnak kijutni, míg a virág le nem konyul. Eddigre persze tetőtől talpig virágporral vannak borítva, jól szolgálva a gyertyavirág érdekeit.
Mostanáig senki sem értette azt, hogy miért repülnek bele a rovarok ezekbe a virágokba, hiszen azoknak semmiféle érzékelhető illatuk nincs. Dötterl és Heiduk is erre volt kíváncsi, így először is vizsgálni kezdték a növény áldozatait. Rövidesen kiderült, hogy a legtöbb túszul ejtett rovar egy olyan légytörzs tagja, amelyek pókok által megtámadott méhekből élnek, felszippantva az ezek haldokló testéből szivárgó folyadékot.
A szakértők közben azt is megvizsgálták, hogy a növény milyen vegyi anyagokat ereget magából. A gázkromatográf négy olyan vegyület (2-heptanon, geraniol, 2-nonanol, (E)-2-oktenil-acetát) jelenlétét mutatta ki, amelyet korábban sosem azonosítottak növényekben. A kutatók gyanút fogtak, és elkaptak néhány méhet, majd egy vékony üvegpipettával böködni kezdték ezeket, póktámadást imitálva. A rovarok pedig pontosan az említett négy vegyületet kezdték eregetni. A kutatók azt is kipróbálták, hogy mi történik, ha az említett anyagokat tartalmazó csapdákat raknak ki a szabadba. Ahogy várható volt, ezeket rövidesen ellepték a legyek.
A méhek kutatói előtt nem volt ismeretlen a négy vegyület léte. A szakértők már korábban kiderítették, hogy a 2-heptanon a rovarok szájszervében kezd termelődni, amikor ezek megpróbálják megharapni támadójukat. A vegyület kellő mennyiségben célba juttatva átmenetileg megbénítja a méhekre veszélyes ragadozókat. A másik három anyag a kolónia többi tagjának szolgál figyelmeztetésül: az életükért harcoló méhek ezekkel jelzik társaiknak, hogy veszélyben vannak. A négy vegyület együttes jelenléte tehát meglehetősen biztos jele annak, hogy egy méh bajban van, ami persze vacsorára hívó jelzés a húsevő legyeknek. Az esernyős gyertyavirág pedig ezt az összetett jelzést utánozva veri át a rovarokat.
