A stresszről régóta tudjuk, hogy egészségkárosító hatású lehet, egy új kutatás eredményei szerint azonban ennél jóval mélyrehatóbb a probléma. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói nehéz, illetve átlagos körülmények közt élő 9 éves fiúgyermekek kromoszómáit hasonlították össze vizsgálatuk során, és úgy találták, hogy a stresszes környezetből származók telomer régiói átlagosan 19 százalékkal rövidebbek, mint szerencsésebb sorsú tásaiké.
A telomerek a kromoszómák végén található rövid, ismétlődő szekvenciák, amelyek egyrészt megakadályozzák a kromoszómavégek összetapadását, másrészt a sejtosztódás során védik a DNS kódoló részeit a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Az eredmények egy lépéssel közelebb vihetik a szakértőket annak megértéséhez, hogy a gyermekkori szociális helyzet hogyan képes hosszú távon befolyásolni az egészségi állapotot, magyarázza Elissa Epel pszichológus.
A felmérés nehéz körülmények közt élő résztvevőit egy olyan projekt alanyai közül választották ki, amelynek célja közel 5000, nagyrészt egyedülálló szülők által nevelt, 1998−2000 között született gyermek sorsának nyomon követése. A gyermekek helyzetének „stresszességét” az anya iskolai végzettsége, az egy főre jutó jövedelem, a szülők nevelési elvei (például a fizikai fenyítéshez való hozzáállás), illetve a családszerkezet stabilitása alapján határozták meg.
Azon gyermekek telomerjei, akik anyja érettségit szerzett, átlagosan 32 százalékkal hosszabbnak bizonyultak, mint a középiskolát nem végzett anyák gyermekeié. A stabil családokból származó fiúk telomerjei 40 százalékkal voltak hosszabbak, mint azokéi, akik családjában gyakran történtek változások, például szülőjük rövidebb idő alatt többször is partnert váltott.A kutatók arra is rájöttek, hogy egyes genetikai mutációk érzékenyebbé tehetik a gyermekeket környezetükre. Azon fiúk, akik egy, a szerotonin és a dopamin neurotranszmitterek jelfeldogozását befolyásoló mutáció-kombinációt hordoztak, jó környezetben az átlagosnál jelentősen hosszabb, rossz körülmények közt pedig sorstársaiknál jóval rövidebb telomerekkel bírtak. Azt egyelőre ennél bővebben nem tudni, hogy a stressz pontosan milyen módon rövidíti meg a telomerek hosszát, de mindenképp érdekes és döbbenetes, hogy ilyen fiatal korban is kimutatható a hatása, mondják a szakértők.
A kutatók a következő időszakban a mostani 40 gyermekről 2500-ra szeretnék kiterjeszteni a vizsgálatot. „Egyelőre csak egy kisléptékű elemzéssel teszteltünk egy jelentős elméletet” – mondja Epel. Ha a nagyobb létszámú vizsgálat is megerősíti az első elemzés következtetéseit, még fontosabbá válhat, hogy a nehéz környezetben élő gyermekek helyzetén minél korábban változtassunk, hiszen másképp egész életükre kiható egészségi problémákat kockáztatunk, teszi hozzá a kutató.