A stresszről régóta tudjuk, hogy egészségkárosító hatású lehet, egy új kutatás eredményei szerint azonban ennél jóval mélyrehatóbb a probléma. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói nehéz, illetve átlagos körülmények közt élő 9 éves fiúgyermekek kromoszómáit hasonlították össze vizsgálatuk során, és úgy találták, hogy a stresszes környezetből származók telomer régiói átlagosan 19 százalékkal rövidebbek, mint szerencsésebb sorsú tásaiké.
A telomerek a kromoszómák végén található rövid, ismétlődő szekvenciák, amelyek egyrészt megakadályozzák a kromoszómavégek összetapadását, másrészt a sejtosztódás során védik a DNS kódoló részeit a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Az eredmények egy lépéssel közelebb vihetik a szakértőket annak megértéséhez, hogy a gyermekkori szociális helyzet hogyan képes hosszú távon befolyásolni az egészségi állapotot, magyarázza Elissa Epel pszichológus.
A felmérés nehéz körülmények közt élő résztvevőit egy olyan projekt alanyai közül választották ki, amelynek célja közel 5000, nagyrészt egyedülálló szülők által nevelt, 1998−2000 között született gyermek sorsának nyomon követése. A gyermekek helyzetének „stresszességét” az anya iskolai végzettsége, az egy főre jutó jövedelem, a szülők nevelési elvei (például a fizikai fenyítéshez való hozzáállás), illetve a családszerkezet stabilitása alapján határozták meg.
A kutatók arra is rájöttek, hogy egyes genetikai mutációk érzékenyebbé tehetik a gyermekeket környezetükre. Azon fiúk, akik egy, a szerotonin és a dopamin neurotranszmitterek jelfeldogozását befolyásoló mutáció-kombinációt hordoztak, jó környezetben az átlagosnál jelentősen hosszabb, rossz körülmények közt pedig sorstársaiknál jóval rövidebb telomerekkel bírtak. Azt egyelőre ennél bővebben nem tudni, hogy a stressz pontosan milyen módon rövidíti meg a telomerek hosszát, de mindenképp érdekes és döbbenetes, hogy ilyen fiatal korban is kimutatható a hatása, mondják a szakértők.
A kutatók a következő időszakban a mostani 40 gyermekről 2500-ra szeretnék kiterjeszteni a vizsgálatot. „Egyelőre csak egy kisléptékű elemzéssel teszteltünk egy jelentős elméletet” – mondja Epel. Ha a nagyobb létszámú vizsgálat is megerősíti az első elemzés következtetéseit, még fontosabbá válhat, hogy a nehéz környezetben élő gyermekek helyzetén minél korábban változtassunk, hiszen másképp egész életükre kiható egészségi problémákat kockáztatunk, teszi hozzá a kutató.
