Emberként komolyan aggódunk a szexuális úton terjedő mikrobáktól, és mivel ezek súlyos betegségeket okozhatnak, óvintézkedéseket is teszünk ellenük. Akadnak azonban olyan élőlények is, amelyek kifejezetten jól járnak, ha a nemi érintkezés során partnerüktől „elkapnak” valamit. Ilyenek például a szarvas trágyatúró nevű ganajtúrók is, amelyek fonálférgeket adnak át egymásnak az aktus közben.

A Diplogastrellus monhysteroides nevű fonálféreg a rovarokon és azok körül él, valószínűleg azért, mert az állatok olyan baktériumokat vonzanak magukhoz, amelyek remek táplálékot jelentenek a férgeknek. Az együttélés ugyanakkor a ganajtúrók számára is előnyös, a kérdéses mikrobák közül ugyanis több ártalmas a rovarok egészségére. Ha viszont a férgek ezeket megeszik, a baktériumok egy másik csoportja indul virágzásnak a rovarokat körülvevő kolóniákban, amelyek nemhogy nem ártalmasak, de segítenek is lebontani az állatoknak a növényi táplálékot.

A szimbiotikus kapcsolat különösen a ganajtúrók lárváinak túléléséhez létfontosságú. Ezek üreges trágyagömbökben fejlődnek, amelyek egyszerre jelentenek számukra védelmet és táplálékot is. Maguktól ugyanakkor nem tudnák kellő hatékonysággal megemészteni a trágyában található növényi részeket: ehhez arra van szükség, hogy a megfelelő baktériumok előemésszék számukra a táplálékot.

A megfelelő baktériumkolónia kialakításában pedig kulcsszerepet játszanak az említett fonálférgek, ahogy azt az Indianai Egyetem kutatói kiderítették. A szakértők megvizsgálták a baktériumok összetételét a fonálférgek jelenlétében és azok hiányában is, és kétségen felül igazolták, hogy a férgekkel együtt az emésztést segítő baktériumok száma is megemelkedik a kolóniákban, miközben a betegségokozó mikrobák létszáma csökken.

A kísérletekből az is kiderült, hogy a férgek jelenlétében fejlődő lárvák nagyobbra nőnek, mint féregtelen társaik, vagyis az utódok „férgesítése” növeli azok túlélési esélyeit. A férgeket azonban nemcsak az anyák adják át utódaiknak, hanem a párosodó partnerek egymást is „megfertőzik”. A kutatók megfigyelték, hogy a fonálférgek nagy számban vannak jelen a rovarok nemi szerveinek környékén, és hogy a másik nemmel való érintkezés során ezek gyakran átkerülnek a partnerre, férgekkel látva el a korábban azokat nem hordozó társakat is.