A Földnél is idősebb kristályok árulkodnak a Nap korai éveiről

Meteoritokban azonosított ősi ásványok számolnak be csillagunk kaotikus ifjúságáról.

A Földnél is idősebb kristályok árulkodnak a Nap korai éveiről

A Nap folyamatosan nagy energiájú részecskékkel bombázza a Földet, ezek nagy részét azonban eltéríti bolygónk mágneses tere. Nem minden égitest rendelkezik azonban hasonló védelemmel, és ezek vizsgálata azt is megmutathatja, milyen volt a Nap a bolygók formálódása előtt.

Ilyen ásványokért nem is kell ellátogatni egy másik égitestre, mert szerencsére léteznek olyan meteoritok, amelyek a Földön kötöttek ki, és bolygónk keletkezése lőttről való anyagokat tartalmaznak. Egy kutatócsoport nemrégiben az egyik ilyen kődarabot, a Murchinson-meteoritot vizsgálta meg, amely több évmilliárdos kozmikus vándorlás után 1969-ben hullott le bolygónkra.

A csillagászok más rendszerek vizsgálata révén megfigyelték, hogy a fiatal csillagok általában nagyon aktívak, és sokkal több nagyenergiájú részecskét sugároznak ki magukból, mint életük későbbi időszakában. Annak kiderítésére, hogy a Napnak is volt-a ilyen korai aktív szakasza, a kutatók a kérdéses meteorit mélyén található kristályokat, a hibonitokat kezdte tanulmányozni.

Galéria megnyitása
A Murchison-meteorit (lásd fent) egy darabkájából származó hibonitkristály mikroszkopikus képe

Ezek valószínűleg a legősibb ásványok, amelyek a Naprendszerben keletkeztek: a kristályok kora nagyjából 4,5 milliárd év, vagyis ezek előbb képződtek, mint a Föld, és magukon viselik a Nap legkorábbi tevékenységének nyomait. Ahogy a szakértők kimutatták, a kristályokban sok a hélium és a neon, ami azért meglepő, mert a nemesgáz atomok gyakorlatilag sosem alakítanak ki kémiai kötéseket.

De akkor hogyan kerülhettek a kristályokba? A rejtély megoldása, hogy az atomok a kristályok képződése után jöttek létre, és így estek csapdába azok belsejében. A fiatal Nap nagyenergiájú részecskéi ugyanis a hibonitot alkotó kalciumba és alumíniumba csapódva kisebb atomokra hasította ezeket, és így jött létre a hélium és a neon.

A hibonitok kora és nemesgáztartalma alapján úgy tűnik, hogy ez a szintű aktivitás csak a Nap nagyon korai időszakában volt jellemző, aztán valami drámaian megváltozott, és csillagunk a később képződött hibonitokat már nem volt képes besugározni. Hogy mi okozhatta a változást, az egyelőre rejtély. A szakértők szerint lehetséges, hogy a Napot körülvevő porkorong jellege változott meg úgy, hogy annak anyaga jobban leárnyékolta a sugárzásra érzékenyebb ásványokat. És persze az is elképzelhető, hogy a Nap sugárzásának összetétele is módosult a kezdeti, kaotikusabb, intenzívebb időszakot követően.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap