Csillagászok két különböző csoportja is bejelentette egy olyan exobolygó felfedezését, amely akár Föld ikertestvére lehetne, de az is elképzelhető, hogy egy Vénuszhoz hasonló, kevésbé barátságos világ. Ez a planéta fantasztikus célpontja lehet a további a kutatásnak, és kulcsfontosságú betekintést nyújthat a miénkhez hasonló kőzetbolygók vizsgálatába – és azok lakhatóságába.

A Gliese 12 b katalógusjelű bolygó egy olyan csillag körül kering, amely sokkal kisebb és hűvösebb a Napnál. Átmérője 27 százaléka, felszíni hőmérséklete pedig csak 60 százaléka csillagunkénak. A Gliese 12 b csillaga lakhatósági zónájának forróbb részén található. Ez a zóna sokkal közelebb esik a csillaghoz, mint a Nap esetében: a bolygó alig 13 földi nap alatt kerüli meg a központi égitestet.

A Gliese 12 b 4 százalékkal kisebb átmérőjű a Földnél, így méretét tekintve inkább a Vénuszhoz hasonlít. Ami a csillagfényt illeti, ebből körülbelül 60 százalékkal többet kap, mint a Föld, de csak 85 százalékát annak, amit a Vénusz. Ebből sem lehet azonban még tudni, hogy a felszínén a körülmények melyik bolygóra hasonlítanak inkább. Lehet, hogy a földihez hasonlók, de lehet, hogy ugyanolyan fokozott üvegházhatásnak van kitéve, mint a Vénuszt, és akkor egy pokolian forró világról van szó. És az sem kizárható, hogy alig van légköre, és inkább olyan, mint a Mars egy forróbb változata.

A Gliese 12 b nagyon fontos célpont annak tanulmányozására, hogy a hűvösebb csillagok körül keringő, Földhöz hasonló méretű bolygók képesek-e megtartani légkörüket, ami kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy jobban megértsük a galaxisunkban található bolygók lakhatóságát, mondja Shishir Dholakia, a munkát bemutató két tanulmány egyikének vezető szerzője, a Dél-Queenslandi Egyetem Asztrofizikai Központjának doktorandusza.

A kutatókat leginkább a légkör jellege érdekli, ez határozza meg ugyanis a felszíni körülményeket a leginkább. Ha nincs légköre az égitestnek, akkor a felszíni hőmérséklete valószínűleg túl magas lenne az általunk ismert élethez: 42 °C, ami körülbelül háromszorosa a Föld átlagos 15 °C-os hőmérsékletének. Ha azonban van légkör, akkor egészen más lehet a helyzet.

Ennek a bolygónak a tudományos értéke nagyrészt abban rejlik, hogy megértsük, milyen a légköre, mondja Dholakia. Mivel a Gliese 12 b esetében a kapott fénymennyiség a Föld és a Vénusz által a Naptól kapott mennyiség között van, nagyon érdekes, hogy hogyan alakulhat a helyzet egy ilyen planétán.

A jelenlegi elméletek szerint a Föld és a Vénusz első légköre elpárolgott, majd a vulkanizmus és a Naprendszerben visszamaradt anyagok bombázással révén töltődött újra, magyarázza Larissa Palethorpe, az Edinburgh-i Egyetem és a University College London doktorandusza. „A Föld lakható, a Vénusz viszont nem az, mivel teljesen elveszítette a vizét. Mivel a Gliese 12 b hőmérséklete a Földé és a Vénuszé között van, légköre sokat taníthat nekünk arról, hogy a bolygók fejlődésük során milyen utat járnak be a lakhatóság felé” – mondja a szakértő.