Donald Trump hivatalosan is megnyerte az amerikai elnökválasztást, méghozzá igen nagy különbséggel, magabiztos győzelmet aratva. Mivel a kampánya során sok-sok érdekességet mondott terveivel kapcsolatban, amelyek között új büntetővámok bevezetése is szerepel Kína, illetve Európa ellen, valamint alighanem egyéb jelentős gazdasági változtatásokat is eszközölni fog, a félvezetőipari gyártók, akik a CHIPS and Science ACT keretén belül szeretnének támogatásokhoz, hitelekhez, illetve adókedvezményekhez jutni, gőzerővel próbálják lezongorázni a pozitív elbíráláshoz szükséges folyamatot. A végső döntés persze nem múlik, és az eddigi tapasztalatok alapján a kifizetéseket sem sietik el az illetékes szervek, de azért mindent megpróbálnak megtenni azért, hogy tőkeberuházásaik rendben elindulhassanak.

A CHIPS and Science ACT keretén belül az amerikai kormányzat összesen 39 milliárd dollárnyi állami támogatást különített el, amelyhez kedvező kamatfeltételekkel lehet további kölcsönöket igényelni, valamint adókedvezményekkel kapcsolatos opciókat is tartalmaz a program. Ezzel az amerikai vezetés a félvezetőipari beruházásokat szeretné ösztönözni, amelyekkel az a cél, hogy az USA piaci pozícióját javítsák a félvezetőipari bérgyártás terén, valamint csökkentsék az ázsiai térségtől való függőséget, ahol geopolitikai feszültségek teszik bizonytalanná a jövőt.

A Bloomberg friss beszámolja alapján két vállalat már eljutott abba a fázisba, amelynek során véglegesítik a CHIPS and Science ACT program keretén belül elérhető támogatási összegeket a végső szerződések megkötése által, ám az összegek kiutalása időt vesz igénybe. A lépés így is mindenképpen nagy jelentőséggel bír, hiszen közelebb hozza a vállalatokat ahhoz, hogy még a Trump adminisztráció hatályba lépése előtt megszerezhessék a már odaítélt támogatásokat. Utóbbi valamikor a következő év januárjában alakulhat meg, Donald Trump elnöki beiktatása ugyanis jövő januárban esedékes, méghozzá január 20-án, és ezen a napok költözhet be a Fehér Házba is. A két vállalat, amelyek már jól állnak ezen a téren, az nem más, mint a TSMC és a GlobalFoundries.

A TSMC a megállapodás szerint 6,6 milliárd dollárnyi állami támogatást és akár 5 milliárd dollárnyi kedvezményes hitelt kaphat az Arizona államban, Phoenix városa mellett felhúzott Fab 21-gyel kapcsolatos költségek egy részének fedezésére. A GlobalFoundries ezzel egy időben 1,5 milliárd dollárnyi állami támogatással és akár 1,6 milliárd dollárnyi kedvezményes hitellel gazdálkodhat, amelyek abban segítik, hogy új üzemet építsen New York államban, valamint bővítse meglévő üzemeit New York és Vermont környékén. Utóbbi vállalat még New York államtól is kap 600 millió dollárnyi támogatást.

A nehéz helyzetben lévő Intel vezetése még mindig nem kapta meg az odaítélt támogatást, pedig az elmúlt időszakban nagyjából 30 milliárd dolláros tőkeberuházást hajtott végre az amerikai üzemekkel kapcsolatban. A CHIPS Act keretén belül eddig 8,5 milliárd dollárnyi támogatást ítéltek oda az Intelnek, ám vezetője szerint ebből egyelőre 0 dollárt kaptak meg, így érthető módon elkezdte sürgetni az illetékeseket, fizessék ki a támogatást. Az említett keretből nagyjából 3 milliárd dollár marad majd arra, hogy a még sorban álló félvezetőipari cégek között szétosszák, ahogy az előzetes tárgyalások végén sikerül végleges megállapodásokat kötni.

A CHIPS Act korábban számos kritikát kapott már Donald Trumptól, így érthető, hogy az érdekelt vállalatok szeretnék, ha minél előbb kiutalnák nekik a támogatásokat és a hiteleket, nehogy Trump beiktatása után késni kezdjen a támogatások kifizetése, illetve nehogy változzanak a velük kapcsolatos szabályok. Egyelőre nagy a bizonytalanság ezen a téren, hiszen korábban már elhangzott, hogy a programot egyszerűsíteni kell, illetve eleinte az is tervben volt, hogy akár meg is szűnhet, utóbbival kapcsolatban aztán meggondolták magukat, arra hivatkozva, hogy a hazai félvezetőgyártás felfuttatása gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeket képvisel, illetve fontos értékeket is hordoz magában ezeken a területeken.