Az amputáción átesett betegek jelentős része megtapasztalja a fantomvégtag nevű jelenséget, amely során úgy érzi, hogy elvesztett karja vagy lába még mindig megvan, és viszket, ég, fáj vagy görcsöl. Egy újfajta robotkar irányító rendszerének megtervezésekor ezeket a kósza idegi jeleket tanulmányozták és aknázták ki egy francia kutatócsoport tagjai. Az általuk megtervezett protézis felhelyezéséhez nincs szükség műtétre, és az a két beteg, aki eddig kipróbálta a rendszert gyakorlatilag mindenféle tréning nélkül rögtön használni tudta azt.

Korábbi kutatások alapján az amputált betegek mintegy 75 százaléka nemcsak megtapasztalja a fantomszindrómát, de agyában úgy érzi, hogy mozgatni is képes már nem létező végtagját. Ezekhez a képzelt mozgásokhoz, az ujjak összecsippentéséhez vagy éppen a csukló forgatásához pedig valódi izomösszehúzódások társulnak az amputációs csonkban, amelyek specifikusak az adott mozdulatra.

Ami még érdekesebb, ezek az izommozgások gyakran olyan izomcsoportokat érintenek, amelyek az amputáció előtt nem vettek részt a mozdulat kivitelezésében, ami arra utal, hogy az izmok beidegzése spontán – bármiféle műtét nélkül – újrahuzalózódik a végtag elvesztését követően. Az új francia protézis ezt a természetes folyamatot aknázza ki. A prototípust vezérlő algoritmus detektálja az apró izomösszehúzódásokat a csonkban, és felismeri, hogy a beteg milyen mozdulatot indított el agyában, majd a robotkar végrehajtja a kívánt mozgást.

A rendszert eddig két betegen tesztelték, akikre nem erősítették fel a kart, hanem csak felszerelték őket az érzékelőkkel és a protézist a közelükben helyezték el. A kísérlet eredményei nagyon bíztatóak: az alanyok alig pár perces próbálgatás után egészen összetett mozdulatokat is képesek voltak végrehajtani, intuitív módon sajátítva el az irányítást. Ez pedig ezen a területen kiemelten fontos eredmény, hiszen az irányítás elsajátítása a legtöbb piacon lévő protézis esetében annyira hosszadalmas és nehéz folyamat, hogy az érintett betegek közül sokan egyszerűen feladják.

A szakértők a kísérlet következő szakaszában már felszerelik a robotkarokat a betegekre, miközben egyre több adatot gyűjtenek össze a fantomjelekről, folyamatosan finomítva az algoritmust. A kutatás eredményei mindenesetre már most is azt mutatják, hogy a rejtélyes és gyakran csak a fájdalom szempontjából vizsgált fantomvégtag-szindróma egészen újfajta lehetőségeket rejt magában a művégtagok szemszögéből.