Rendszeresen készít az Európai Unió különböző felméréseket különböző témákban, és most novemberben jelent meg a “Media & News Survey 2023” felmérés. Ebben a kutatók azt igyeketek felmérni, hogy milyen módon fogyasztanak híreket az állampolgárok, és hogyan viszonyulnak a médiához. Ennek a hazai vonatkozásaiba igyekszünk most némi betekintést nyújtani.
Elsőként a Népszava kezdett foglalkozni a kutatás eredményével, azt kiemelve, hogy Magyarországon mindössze 25 százalék azoknak az aránya, akik bíznak az állami hírszolgálatokban. Azt is hozzátette a lap, hogy ez messze a legalacsonyabb szint az EU-ban, ami igaz is. A lengyeleknél van még hasonló, 26%-os arány, és minden más EU-s ország lakossága a közszolgálati hírforrásokba veti a legnagyobb bizalmat.
Toronymagasan az EU legbizalmatlanabb népe a magyar az Eurobarometer friss felmérése alapján.
Véletlenül sem szeretnénk semmilyen politikai vetületébe belefolyni ennek, mégis foglalkoznuk kell a dologgal. Éppen ezért megnéztük, hogy mi a helyzet itthon a bizalommal, és az derült ki, hogy igazából a magyar semmilyen hírforrásban sem bízik – ezt már nem tette hozzá a Népszava. Egészen döbbenetes módon a hazai polgároknál a legmagasabb bizalmi arány 28%. A legnagyobb arányban az alternatív online forrásoknak, blogoknek, podcasteknek, valamint a közösségi oldalakon megjelenő, ismerősöktől, csoportoktól származó híreknek hisznek.
A YouTube és más videoplatformok sem állnak jól 24%-os mutatóval, de ezek az elmúlt egy év alatt 10%-ot erősödtek a lakosság körében. A kereskedelmi TV-be vetett bizalom már csak 18% itthon, de szerencsére az influenszerek által terjesztett dolgoknak sem adunk nagy hitelt, csak az emberek 14 százaléka bízik ezekben. Az EU-s átlagot a podcastekbe és blogokba vetett bizalommal múljuk felül jelentősebb mértékben, ebben majdnem vezetünk is, egy hajszállal előz meg minket Görögország.
Magyarországon azért a legtöbben mégis a állami hírszolgálatokat követik 61%-os arányban, de ezt nagyon szorosan követi a Facebook 56 százalékkal. Ez utóbbival jelentősen az EU-s átlag felett vagyunk. A nyomtatott sajtó a magyart már nem mozgatja meg, 11%-kal majdnem az Unió legrosszabb eredményét hozzuk, az online híreket viszont az emberek 48 százaléka követi. Mindenképpen az internetes és a közösségi hírek irányába tolódott el a hazai közönség, hiába vezet az állami hírforrás, bőven az EU-s átlag alatt vagyunk abból a szempontból (61 vs 71%).
Az Európai Unió leginkább Facebook-függő országává váltunk.
A felmérés azt is figyelembe veszi, hogy a különböző közösségi oldalakat, online forrásokat mennyire követik az emberek. Ebből kiderült, hogy a Facebookot heti rendszerességgel használók aránya hazánkban a legnagyobb. Az emberek 83 százalékát el lehet érni a Meta legnagyobb szolgáltatása révén. Málta és Bulgária van még 80% felett mögöttünk, az Európai Uniós átlagot pedig elég alaposan túlteljesítjük az ugyanis csak 63%-os szintet mutat.
Emellett igazából még a YouTube-ozásban is élen járunk – holtversenyben a Finnekkel – 67 százalékos eredménnyel. Az Instagramot viszont az átlagosnál kevesebben pörgetik itthon, ha intenzív élményt akar a hazai közönség, akkor már egyre inkább a TikTokhoz nyúl. Szép lassan itthon megelőzi a TikTok az Instagramot.
Az Eurobarometer felmérése minden közösségi alkalmazást egy kalap alá vett, de mi megnéztük külön, hogy a különböző üzenetküldők körében mik az arányok. Nem meglepő módon toronymagasan a Messenger van az élen, hiszen az a sokat használt Facebook saját kapcsolódó szolgáltatása. A magyarok használják a legnagyobb arányban a Messengert. Az EU-s átlaghoz képest nagyon magas még a Viber használók aránya is, de a teljes lakosságot ez csak 24%-ban érinti.
Nagyon érdekes, hogy a WhatsApp hozzánk képtelen volt betörni. Az Európai Unió lakossága átlagosan 62%-ban használja ezt a platformot, az olaszoknál és a hollandoknál még 81%-os mutatót is képes volt elérni. Ehhez képest a hazai közönségnek csak a 13 százaléka alkalmazza, amivel sereghajtók vagyunk a dánok mögött, akik 14%-kal előznek meg minket. A Telegramnak van még komolyabban mérhető elérése, ezt a hazai felhasználók 12 százaléka veszi igénybe.
Leginkább azért használják az emberek itthon a közösségi médiát, hogy a kapcsolatot tartsák a barátaikkal, családtagjaikkal, és ezt szorosan követi a hírek fogyasztása és a különböző események követése. Ez többnyire így van az EU más országaiban is. Kereskedelmi céllal az átlagosnál többen veszik igénybe a Facebookot itthon, de ebből a szempontból még vannak hozzánk hasonló országok. Emellett pedig az influenszerek követése is viszonylag magas arányban megy itthon.
Arra is kitért az Európai Unió felmérése, hogy mi a helyzet az infleunszerek népszerűségét tekintve. Ezen a fronton kiderült, hogy a magyarok 46 százaléka követ valamilyen influenszert a közösségi médiában és a videós platformokon. Az Európai Unióban az átlag 37% lett, és ezen a téren az élmezőnyt erősítjük, mivel a csúcsot 49 százalékos szint jelenti pillanatnyilag a finneknél és az íreknél.
