1. oldal
A miniatűr, pilóta nélküli repülők, avagy a drónok hirtelen elterjedése a polgári életben sokakat meglepetésként ért. 2010-ben az Egyesült Államok Szövetségi Repülési Hivatala (FAA) még azt jósolta, hogy 2020-ra érheti el a 15 ezret az ország területén használt drónok száma. Ehhez képest az idei évben Amerikában havonta 15 ezer darab került eladásra a minirepülőkből. És nem csak az Egyesült Államokra jellemző a drónőrület: az elemzők becslései szerint a használatban lévő darabok száma az idei év végére elérheti az egymilliót.
Egyes szakértők szerint a drónpiacon jelenleg zajló események sok szempontból hasonlítanakarra, ami a személyi számítógépekkel történt az 1980-as években, amikor az Apple elkezdte árulni a Macintosh első verzióját, az IBM pedig a PS/2-t, és a számítógépet használók köre robbanásszerűen nőni kezdett. Ez a párhuzam mások szerint enyhén szólva erőltetett, hiszen míg olyan céget nehéz elképzelni, amelynek ne lenne szüksége számítógépekre, a drónok azért jóval szűkebb körben használhatók.
Ezzel együtt a pilóta nélküli repülő szerkezeteket egyre több területen és egyre különbözőbb célokra használják tulajdonosaik. Az FAA idén augusztusig több mint 1000 olyan kereskedelmi kezdeményezést hagyott jóvá, amelyek drónokat használnak feladataik egy részének végrehajtásához. A minirepülőket előszeretettel alkalmazzák például a mezőgazdaságban a termények növekedésének megfigyelésére, rovarirtásra és öntözésre, de ezen kívül légi megfigyelésre, filmezésre, biztonsági célokra és csomagküldésre is használják már az ilyen járműveket. A Bosszúállók: Ultron kora című film forgatása során például több jelentet is helikopter helyett drónokról vettek fel, mivel ezek alacsonyabb magasságban képesek repülni, és így drámaibbak lettek a képsorok. Ami a csomagküldést illeti, a svájci posta már próbaüzemben használ a drónokat a kisebb küldemények kézbesítéséhez, és sokan mások, köztük az Amazon, a UPS és a Google is hasonló terveket fontolgatnak.
A drónok használata ugyanakkor a jelek szerint egyáltalán nem korlátozódik a kereskedelmi szférára. A tudomány világában is egyre több felhasználási területet találnak ki a pici repülők számára. Mivel a drónok relatíve olcsók, azok a földrajzkutatók, akiknek nincs pénzük drága légi felmérésekre, előszeretettel használják ezeket az eszközöket az erózió nyomon követésére, a folyók vízhozamának monitorozására és a gleccserek tanulmányozására. A régészek és a történészek videokamerákkal felszerelt drónokkal igyekeznek pontos háromdimenziós modelleket kreálni az őket érdeklő tájakról és épületekről, vagy feltérképezni egyes ősi romokat.
A drónok másik előnye olcsóságuk mellett, hogy olyan helyeken is repülhetnek, ahol a pilóta vezette gépek nem, így aktív vulkánok krátereit vagy veszélyes barlangok belsejét is lehetséges velük vizsgálni. A lehetőségeknek csak a fantázia szabhat határt, a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatói például arra használjáksaját drónjaikat, hogy mintát vegyenek az általuk tanulmányozott bálnák lélegzetéből, amit aztán DNS-elemzésnek vetnek alá.
A drónok természetükből adódóan kifejezetten hasznosak a madarak kutatása során is, hiszen már egy boltban vásárolt egyszerű modellel is nagyon jól lehet vizsgálni például a magasan fészkelő fajok fészkeit. A szerkezetek egyúttal a madarak elriasztására is alkalmasak, ezért a közterületeket gondozók is örömmel használják a járműveket. Ottawában például hangszórókkal ellátott pilóta nélküli repülők tartják távol a ludakat a Petrie Islandről, ahol az elmúlt években a madárürülék eltakarítása egyre komolyabb kihívást jelentett az ottani park gondozóinak.
A michigani rendőrségen azt fontolgatják, hogy drónok segítségével helyszínelnek a balesetek után, hogy gyorsabban újra lehessen indítani a forgalmat. A pilóta nélküli repülők tehát nagyon hasznosak, és már életmentő szerepüket is bizonyították. Idén júniusban egy amerikai tűzoltó, Frank Roma egy drón segítségével mentett ki két fiatal fiút egy maine-i folyóból. A vízbe esett fiúk egy sziklába kapaszkodva próbáltak a felszínen maradni az erős sodrásban, és Roma egy drónnal kihúzott vezetéken juttatta el hozzájuk a mentőmellényeket, mielőtt egy felfújható csónakkal kimentették volna őket.
A drónok felhasználásának vannak ugyanakkor jóval megkérdőjelezhetőbb módjai is. Világszerte egyre nagyobb problémát jelent például, hogy ilyen eszközökkel csempésznek be drogokat és telefonokat a börtönökbe. Az Egyesült Királyságban a rendőrség nemrég egy olyan bűnbandát leplezett le, amelynek tagjai drónokkal derítették fel a kirabolni érdemes házakat. A Fehér Ház kertjében idén januárban lezuhantdrón kapcsán pedig középpontba került az a probléma is, hogy ezeket az eszközöket terrorizmusra is lehet használni.
2. oldal
Az ugyanakkor egyelőre nem egészen világos, hogy a levegőben zümmögő sok ezernyi drón milyen szabályozás alá esik. Az FAA magatartása sem túlságosan következetes az ügyben, miután ugyanis évekig alig valakinek adtak engedélyt a drónok használatára, jelenleg szokatlanul nagy számú ilyen projektet engedélyeznek. Hogy milyen szabályokat kell betartani ezen eszközök használóinak, az még kevésbé körvonalazott, pedig balesetvédelmi és személyiségi jogi aggályok egyaránt felmerülhetnek a drónokkal kapcsolatban. Egyelőre úgy tűnik, hogy az élni és élni hagyni politika érvényesül ezen a téren, ez azonban csak addig tartható, amíg nem történik igazán súlyos baleset. Egyelőre még senki sem halt meg lezuhanó drónok miatt, sokak szerint azonban ez csak idő kérdése, hiszen az elmúlt években több alkalommal is egy hajszálon múlt, hogy nem talált telibe egy járókelőt egy több kilós, irányíthatatlanná vált eszköz.
A drónpiac Macintosha és PS/2-je az AR és a Phantom. Az AR-t a Parrot nevű francia cég gyártja. A könnyen reptethető négyrotoros minikopter, amely 2010 egyik legnagyobb technológiai slágere volt, a felhasználók mobiltelefonjára sugározza a kamerájával felvett képsorokat. A kínai DJI által gyártott Phantom 2013-ban debütált, és professzionális minőségű légifelvételeivel hamar a felhasználók kedvence lett. A Phantom legújabb változata kevesebb mint 2000 dollárba kerül, és egyszerre 20 percnyi anyagot képes rögzíteni, mielőtt le kell szállnia.
Hogy ez a két cég meddig uralja még a drónok világát, azt senki sem tudja, ám valószínűleg már nem sokáig. Andrew Amato, az amerikai Dronelife.com munkatársa szerint a Phantom gyenge pontja korlátozott repülési ideje lehet. Ha valaki egy olyan minirepülővel állna elő, amely egy óráig a levegőben tud maradni, azzal átformálhatná a piacot. Ugyanígy forradalmi változásokat hozna, ha olyan drónokat kezdenének árulni, amelyek képesek elkerülni az útjukba kerülő akadályokat. A drónfejlesztők mindkét probléma megoldásán lázasan dolgoznak.
Az érzékelés és elkerülés megvalósítása egyre fontosabb lesz, ahogy egyre több drón repked a levegőben, az érzékelők ugyanakkor drágák, a rendszer saját kamerájának akadályok élő észlelésére való használata pedig óriási számítási kapacitást emészt fel. Néhány cég ennek ellenére pontosan ezt szeretné megvalósítani. Az idahói Bio Inspired Technologies mérnökei például egy tanulásra képes neurális hálózatot építenek, amely a mérnökök reményei szerint megtanítható lesz arra, hogy felismerje és elkerülje az akadályokat. Erre persze egy hagyományos program is képes lehet, ha kellő mennyiségű algoritmussal látják el minden lehetséges helyzetre felkészülve. Az izraeli Percepto fejlesztői egy ilyen rendszeren dolgoznak, amelynek különlegessége, hogy a drón saját kamerája képeit használja az előtte elhelyezkedő tárgyak pályájának kiszámításához.
Bármelyik megközelítés is győzedelmeskedjen végül, a környezetük korlátozott érzékelésére alkalmas drónokat még a mostaninál is több célra lehet majd használni. A jövő drónjai tervezőik reményei szerint képesek lesznek felismerni irányítójukat, és hazatalálni hozzá, illetve különböző jellegű „állapotfelméréseket” is el tudnak majd végezni, legyen szó egy úttesten megjelenő kátyúk azonosításáról, a nagyobb erdőségekben kezdődő tűzvészek észleléséről, vagy éppen eltévedt túrázók megtalálásáról.
Mindezen célok megvalósításához persze mindenképpen hosszabb üzemidőkre lesz szükség. Ennek a problémának a megoldásán is sokan munkálkodnak. Az egyik többek által használt megközelítés lényege, hogy felszállás után az energiazabáló rotorokat használó helikopter rögzített szárnyú repülővé alakul át, amelynek levegőben tartása sokkal könnyebben megoldható. Az arizonai Krossblade SkyProwler nevű drónja úgy néz ki, mint egy miniatűr repülő, ám a fel- és leszállást függőlegesen, rotorokkal hajtja végre. Dan Lubrich, a cég vezetője elmondása szerint a jármű mind lebegtetve, mind előre reptetve jól használható, és a helikopterből repülővé való átalakításhoz szükséges mechanizmus mindössze 10 százalékkal növeli meg a gép össztömegét. A SkyProwler 100 km/órás sebességre képes, 40 percig tud a levegőben maradni, így képes 25 kilométerre elvinni egy csomagot, azt ledobni, majd visszatérni a bázisra. A gép decembertől lesz kapható.
A brit Reading Egyetem mérnökei által alapított VTOL Technologies egy 120 centiméter szárnyfesztávolságú drónon dolgozik. A Flying Winget négy köpenyes légcsavar hajtja repülés közben, amelyek pozíciója módosítható, így a gép segítségükkel függőleges felszállásra is képes. A rendszer nagy előnye, hogy légcsavarok szögének módosítása révén a jármű szél esetén vitorlázni is képes, így energiát spórolhat. A VTOL Tech munkatársai szerint a légáramlatok kihasználása révén gépük akár két órán keresztül is a levegőben fog tudni maradni.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Parrot és a DJI kettős uralmának napjai mag vannak számlálva. A másik, még világosabban kirajzolódó tendencia ugyanakkor az, hogy a drónok egyre összetettebbé, ugyanakkor egyre hozzáférhetőbbé válnak, ahogy telnek az évek, így a következő időszakban rohamosan növekedni fog a fejünk felett röpdöső minirepülők száma.
